2011. július 30., szombat

Biztató hírek most éppen Kaposvárról



Leomlani látszanak azok a hatalmas falak, amelyek eddig akadályozott gyermekeink elé tornyosultak. Pályázatok sokasága révén szeptembertől sok szerencsés tanuló ülhet majd számítógép elé úgy, hogy számára is akadálymentessé válhat az út. A virtuális sztrádán majd ők is úgy közlekedhetnek, mint a mellettük gondtalanul számítógépező  fizikailag ép társaik. 
Braille-kijelzők, speciális billentyűzetek, fejegérszettek sokasága áll most már rendelkezésünkre, amelyek segítségével ő előttük is kinyílhat a világ. Mostmár csak rajtunk, pedagógusokon áll, hogy megfelelő szakmai  tudással, gyermekszeretettel, türelemmel tanítsuk meg őket az eszközök használatára. Meggyőződésem, hogy ha mindent biztosítunk számukra, hogy fizikai akadályoztatásukat legyőzve megmutathassák belső értékeiket a számítógép mindmegannyi kommunkációs lehetőségeivel, sok csoda tanui leszünk majd az elkövetkező időben. Íme a legfrissebb tudósítás a HírTV közvetítésével:



2011. július 16., szombat

"Csatarendbe állva..."

Olvastam minap a hírt: "az e-Tanári kar már a Facebookon is jelen van". Belépve az oldalra, kérdés formájában tárult elém a kínálat: "Milyen külön témaköröket hozzunk létre?" Hamar kiválasztottam a 41 féle leheőségből a szívem szerint valókat. Óráról-órára gyűltek a szavazatok. Nagy örömömre az INTERAKTÍV TÁBLA témaköre került a toplista élére. A szavazás lezárult, s most kíváncsian várom a folytatást. Összeült tanácskozásra az e-Tanári kar, hogy a legjobb együttműködési lehetőséget kiválassza. S hogy addig se unjuk el magunkat, Sir Ken Robinson gondolatébresztő előadását ajánlotta a Pedagógusok nevet viselő oldal. Végig hallgatva a 17 percet, valóban sok gondolat megfordult fejemben. Ezek közül most csupán egy: talán csapatunk nevében is elmondhatom: Ars poetikául is választhatnánk Sir Ken Robinson egyik gondolatát:

 "…ebben a teremben olyan emberek vannak, akik az üzleti világ különleges erőforrásait képviselik a multimédia és az internet világában. Ezek a technológiák, a tanárok rendkívüli tehetségeivel kombinálva lehetővé teszik az oktatás forradalmasítását…"

S ha valakinek kedve és ideje van hozzá, íme itt a 17 perces előadás: 


2011. július 15., péntek

Gondolatok egy e-Learning kurzus összefoglalójaként



feladat azonosító: TC02-05
Rövid összefoglaló az együttműködés személyes tapasztalatairól
Egy szerencsés "véletlennek" köszönhetően cseppentem bele néhány hónappal ezelőtt a Promt Oktatóközpont által meghírdetett e-learning-es pedagógus továbbképzésbe. Évek óta alkalmazom a gyógypedagógia területén az információs és kommunikációs technológiát fejlesztéseim során. Szinte önképzés formájában sajátítottam el azt a tudást, amely segített napi tevékenységeimben. Így nagy öröm volt számomra, hogy végre lehettek Tutoraim, akik támogattak, utat mutattak a nagy ismeretlenben. A gyermekek visszajelzései erősítették hitemet, meggyőződésemet, hogy van létjogosultsága az IKT alkalmazásának a sajátos nevelési igényű tanulók között is. Sőt egyre inkább arra a meggyőződésre jutottam, hogy a szakszerű digitális eszközhasználat szinte forradalmasíthatja eddigi gyógypedagógiai munkánkat. Ezért örültem meg a kurzus folytatásának. Bár kissé félve léptem be a virtuális iskola kapuján, hiszen  tananyagfejlesztéssel én még nem foglalkoztam. De csábított a modul címe : IKT eszközök az oktatásban. S lám az IKT eszközök valóban ott vannak az iskolákban, de mit fogunk tenni velük, ha nincs hozzájuk ismeretünk? Mint tudjuk, eLEMÉR elindult az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetből, hogy felmérje, ki hogyan tud élni a sok millió forintos pályázaton elnyert digitális eszközökkel. Jóindulattal, pozitívan értékel ugyan, DE értékel! Tehát, ahogy gyermekeinknek szoktuk mondani:"nincs mese! Itt pedig tanulni kell!" Ha nem akarunk kimaradni! Mert ma már itt is, ott is elhangzik a vészjosló mondatocska: "a ki lemarad, az kimarad..." És ki szeretne itt kimaradni?
Egy szó mint száz: hálás vagyok, hogy a második modul összefoglalóját írhatom! Nem mondom, voltak "mélypontjaim az elmúlt hetek során, amikor azt gondoltam: túl magas mérce ez nekem... DE ami lényeg: olyan Tutoraim vannak Hartyányi Marika és Farkas Robi személyében, akik nem hagyják egy percig sem depresszióba zuhanni a rájuk bízottakat! Rögvest valami olyan pozitívummal hozakodnak elő, ami megint bátorságot ad az akadályok leküzdéséhez. S a társakról szólva sem más a véleményem. Megvallom, én többször nem merem elárulni, hogy valamit nem értek, de vannak nálam őszintébb emberek is, akik azonnal, élesben közlik, mi az , ami nehézséget jelent számukra. Így bátorságuk révén azok is választ kapnak, akik nem merik megfogalmazni kérdéseiket ilyen bátran. Különös élmény az a kapcsolatrendszer, ami egy ilyen kurzus során létrejöhet. Rita, akivel személyes találkozásunk nem is volt még, olyan társ számomra, mintha már hosszú évek óta ismernénk egymást. Skypon, telefonon, fórumon tartjuk a kapcsolatot, merítünk egymás tudásbázisából... Amikor Robit nem akartam zavarni kérdéseimmel, ő mindig készségesen segítségemre sietett... Szóval, valahogy így éltem át ezt az elmúlt néhány hetet... Szoktuk mondani: a munka nemesít... Igen , és mondhatom: gyógyít is... Elmúlt heteimet ugyanis betegállományben töltöm el. Ha komoly fizikai munkákat most nem is végezhetek, de nap-mint nap a gép mellé ülve érzem, tapasztalom: nem vagyok egyedül! Vannak társaim, akikkel még így is együtt dolgozhatok!
Ezért hát zárómondatom nem is lehet más, mint ez:  "köszönöm, hogy vagytok!"

 

2011. július 1., péntek

Csodálatos új világ...




Bizony igaz! 

Vannak új módszerek, vannak új utak... Hatalmas méreteket ölt a technológia! De vajon megtaláljuk-e az ÚJ VILÁG felé vezető utat? Azt, ahol már nem a pénz, nem a testi erő, a külső, ami  értékítéletünkben döntő?
Tegyünk most  közös sétát egy számunkra szokatlan, új világban! Repítsen bennünket a képzelet, a szeretet, rugaszkodjunk most el kicsit  minden olyan földi köteléktől , mely  rabul ejti lelkünket... 
Igen, készül az új NAT, készülünk az újra, kicsit félve, kicsit ódzkodva...
De soha semmilyen körülmények között nem kell hogy féljen az, ki dolgát hűen végzi, ki nem a meggazdagodás hiú ábrándját kergeti... Üljetek be Barátaim most Ti is a kerekesszékbe! Gyertek velem a Second Life csendességébe...
Ők, kik közöttünk kerekeznek, bensejükben csodákra lennének képesek... HA ráéreznénk, miben is kell szolgálnunk őket...
Second Life? Egy a sok közül? Valami ilyet sejtek...
Gyertek! Sétáljatok velem egyet...