2012. november 20., kedd

Egyszer volt egy pályázat...

Néhány hónappal ezelőtt leltem a TanárBlog oldalán egy szakmai pályázatra való felhívásra. 
Szíves invitálás az egyszervolt.hu s a TanárBlog részéről, amelynek lényege az egyszervolt.hu magyar, internetes gyermekoldal játékainak népszerűsítése. Azaz olyan óravázlatok beadása, amelyek a játékok  óvodai, tanórai felhasználását dokumentálják. Örömest tettem eleget a felhívásnak, hiszen immár egy évtizede használom mindig megújuló forrásként az oldalt fejlesztéseim során. Bár játékot írtam kétszer is, de valójában ismereteket átadó, képességeket fejlesztő programokról van szó. A valódi értéke ugyanis mindezeknek  élményt adó, játékos jellegében rejlik. 
Beadtam hát néhány óravázlatot, amely munkám során született, s a minap nagy örömömre jó hírt hozott "Gmail-postám". A pályázat boldog nyertesei között tudhatom magamat. S mivel az ősi mondás szerint minden közhaszonra adatik, így pályázati anyagomat közzéteszem mindazok számára, akik használni kívánják gyermekeik körében az egyszervolt.hu gazdag játéktárát. Természetesen semmit nem egy az egyben szoktunk átvenni a jó gyakorlatok nagy kosarából, így ezek a foglalkozások is csupán adaptálhatóak lehetnek egy-egy kisgyermek esetében. Az óravázlatok beillesztése előtt még annyit kívánok megemlíteni, hogy az elmúlt évek során több intézményben is megfordultam. Igen heterogén összetételű, sérültségű gyermekek oktatását, fejlesztését végeztem különböző osztályfokokon. Különös számomra, hogy a Traff Park milyen sokuknak jelent élményt, játékos tanulást. Jegyzetlapjaim őrzik egy-egy kis csoportom neveit, akiknek Traff rendszámukat rögzítettem, hogy el ne felejtsék azokat.
Következzenek hát a gyakorlatok, s az arról szóló kis videók:




















2012. november 19., hétfő

PIL Fórumon jártam, sok projektet láttam...

Nem én vagyok az első tudósító, aki beszámol a november 8-9 -én megrendezett pécsi PIL Fórumról. Képek, videók, szöveges beszámolók jelentek meg különböző internetes és papíralapú oldalakon.. 
Mindig figyelemmel kísértem az évek óta megrendezésre kerülő innovatív pedagógusok seregszemléjét. Ám különféle akadályoztatásoknál fogva személyesen egyiken sem tudtam részt venni. Olyankor távolról kísértem az eseményeket, s csak annyi járt eszemben: "Bárcsak én is, én is köztetek lehetnék, szép magyar vitézek, aranyos leventék"...
S íme eljött a nagy nap, november 8-ika, amikor én is velük tarthattam gyönyörű szép Pécs városába. 
Természetesen gratulálok a győzteseknek , és őszinte elismerésem munkájukat illetően, de engedtessék meg, hogy most belterjes, szakmai blogomban kissé önző módon saját projektünkről szóljak néhány szót. 
Többes számban írtam, hiszen Kolléganőmmel , Nagy Ildikó Máriával közösen készítettük munkánkat. 
Kicsit "árválkodtunk" programunkkal, hiszen az óvodapedagógia-gyógypedagógia területén mutatkoztunk be, és ebben a kategóriában nem volt társunk a résztvevők között. Ennek ellenére nagyon jól éreztük magunkat a kollégák, de mondhatnám barátaink társaságában. Hiszen olyanokkal lehettünk együtt, akikkel már évek óta szakmai, de bizton állíthatom,  emberbaráti kapcsolatban lehetünk. 
Ha summázni akarom a seregszemle eseményét, azt mondom, mint egy falat kenyérre, olyan szükségünk van ilyen egybegyűlésre. Egyrészt hatalmas motiváló ereje van az összetartozás élményének. Ha ki tudjuk zárni köreinkből az irigységet, féltékenységet, anyagiasságot, akkor felemelő, továbbvivő , szakmai tevékenységünkben megerősítő az ilyen találkozási lehetőség. Különösképpen, ha egy olyan csodálatos helyen kerül megrendezésre, mint a pécsi Zsolnay Negyed gyönyörűen ujjáépített épületrendszere!
Most tehát a sok, különlegesen értékes, hatalmas munkát sejtető bemutatott projekt közül sajátunkról ejtek néhány szót. Munkánk főcíme: EGYSZERŰ ÉS NAGYSZERŰ. Igen, egyszerű, ha a gyermekek nyomába lépve tesszük meg pedagógiai döntéseinket, és nagyszerű, ha látjuk ennek gyümölcsöző, mind pedagógus, mind a gyermek számára örömteli végkifejletét. Így történt ez abban a négy hónapos projektidőszakban is, amelyet dokumentáltunk munkánkban. Óvodáskorú gyermekek egyéni fejlesztését követtük végig, ahol fő motívumunk a zenei nevelés volt, amely áthatotta transzferhatásként a kognitív fejlesztés területeit is. S az innovatív tanárok közösségébe tartozva természetesen az IKT eszközeit használva igyekeztük végezni fejlesztő munkánkat. A projekt kiemelt részeként a tehetséggondozást kívántuk bemutatni különleges módon, hiszen egy asperger szindrómás kisgyermek zenei tehetségének kibontakozása volt projektünk főproduktuma. 

A pécsi Zsolnay Negyedben standunkat  így készítettük el: 



S íme a közös asztalra helyezett projekt: 





Négy hónapos tevékenységünk részleteiben: 






A standunkon bemutatott négy hónap képi megjelenítése kollázs formában:


Február

Március

Április

Május


A négy hónap 10 perces, rövid összefoglalója videó formátumban: 






Végül élményeim három percben: