2013. március 30., szombat

SME 2.0 eLearning 5.



Elérkeztünk kurzusunk befejező, 5-ik hetéhez, amelynek során az online naptárakkal ismerkedtünk meg. Mint minden témakörben, úgy most is az Agora-Központi Fórum üzenőfalára írtuk meg néhány mondatban, hogy mi mire is tudnánk használni ezt az alkalmazást. Megvallom, úgy voltam eddig a Google naptárral, hogy láttam meglétét, és szépen hagytam békében, mert nekem megvolt az én nagy kedvencem, a Rainlander, amit már több éve is használok napi rendszerességgel. A gépem kinyitásakor első pillantásom mindig az asztalom jobb sarkában elhelyezkedő naptár, amely különböző színekkel, jelzésekkel tudatja az aznapi és a készülőben lévő tennivalók sorozatait, eseményeit. Eseményemlékeztetője mindig egy nappal előbb jelzi kellemesen hangzó dallamával, hogy másnap mi is következik a nagy eseménynaptár szerint. Ismerjük azt az érzést, amikor valamilyen személyi tulajdonunk  nagyon a szívünkhöz nő, nemigen akarunk megválni tőle, akármit is kínáljanak a helyébe. Így voltam hát én is, amikor megláttam először a kurzus 5-ik heti témakörét. De mint egy becsületes tanuló, természetesen el kezdtem olvasni az ismertetőt, majd megnéztem az oktatóvideót. Lassan birtokba vettem az évek óta előttem heverő, de nem használt Google naptáramat, és egyre - másra szimpatikussá váltak a lehetőségek. Feladatunk egy személyes naptár bejegyzés volt, azaz egy heti napirend összeállítása, valamint egy nyilvános naptár elkészítése, és megosztása.
Összehasonlítva a Google naptárt kedvencemmel,   nagy előnye a Rainlanderrel szemben, hogy van szinkronizálási lehetőség benne, tehát nem vagyok a számítógépemhez kötve a naptárhasználatot illetően. Ezt a műveletet is megtettem, s immár bárhol hozzáférhetek személyes , valamint nyilvános naptáraimhoz Android okostelefonom segítségével. Még eseményemlékeztetőket is beállíthatok kedvem szerinti időkkel. Nem részletezem tovább a Google naptárban rejlő további hasznos lehetőségeket, hanem inkább bátran ajánlom  használatba vételét bárkinek.
Végül, ha summázni szeretném az SME 2.0 eLearning kurzus öt hetét, elsősorban a köszönetemet említem meg tutorunk, Robi felé. Sokszor percenként jelentek megy az egyes Topic-okban a témákat érintő kérdések. S ő győzte türelemmel megválaszolni őket. Talán legnagyobb érdeklődés a blogok szerkesztése és átrendezése körül volt. Vannak még folyamatban lévő, megoldásra váró problémák. Bár a hivatalos hét ezennel lezárult, de kaptunk ígéretet arra vonatkozóan, hogy 3 hétig még nyitva áll az ajtó, s addig kopogtathatunk, ha lenne még néhány kérdésünk.
Akik valamilyen úton-módon bekerültünk  munkánk során a digitális világba, egyre többet emlegetünk berkeinkben három kifejezést, amelyek a következők: "digitális tolltartó", "digitális állampolgárság", "digitális kultúra". Az elmúlt öt hét szinte folyamatos online állapotot kívánt meg ahhoz, hogy a kurzust, valamint a napi szintű internethez kötött munkáimat, foglalkozásra való felkészüléseimet el tudjam végezni. A blog műfaja-adta szabadságomnál fogva megvallom, néha arra gondolok: "Kell ez nekem?!" "Miért kell ez nekem?!" "Egyáltalán, szükségem van erre ?!" S amikor már menekülésre fognám a dolgot, mindig jön valami, vagy valaki, ami, vagy aki megerősít abban, hogy : "Igen! Kell ez neked!" "Igen! Szükséged van erre!". Igen , az elmúlt hét alatt is gazdagabb lettem több tekintetben. Az első számomra mindig az, ha valakit  vagy valakiket megismerhetek. Mondhatja ugyan most valaki, hogy: "De ez csak egy online kapcsolat, és mikor fogtok, és egyáltalán fogtok Ti találkozni egymással az életben?" E kétkedő kérdésre biztos válaszom, hogy sokszor egy online kapcsolat nagyobb segítség az ember számára, ha érzi, tudja a közös gondolkodás erejét benne. S igen, vannak szerencsés , úgynevezett offline találkozások is az ilyen online ismeretségek után. Különleges élmény, kívánom mindenki számára ezt a meglepetés örömét. S most nem a becsapós, "zsákbamacska" -szerű , kétes online kapcsolatokról szólok, hanem arról, amikor már nemes, szép és hasznos dolgokban együttműködtünk valakivel az internet segítségével. 
S ha netán valakiben felmerülne a következő kétség, amely szerint szegény családom, két nagylányom, hiányolja társaságom,- erre is bizton válaszolok: nem károsulnak édesanyjuk "internet-függősége " következtében. Sőt! Egyrészt szépen élhetik önálló életüket mindenféle anyai regulázás nélkül, másrészt örömmel viszem hozzájuk "digitális tolltartóm" gyönyörűen kihegyezett ceruzáit. S mert hogy a gyakorlatban ki is számít digitális bennszülöttnek, avagy digitális bevándorlónak? Ha a "digitális tolltartó" tartalmát, készletét és annak használatát nézzük, akkor nem is olyan biztos, hogy a 17 és a 20 éves lányka lenne a digitális bennszülött, és az 58 éves édesanyjuk meg a bevándorló. S anyai szívem nagy öröme, ha én tudom őket valamilyen digitális eszközhasználat dolgában kisegíteni. Nem beszélve arról, hogy kisdiákjaim számára is vihetem azt a tudást, amellyel képesek lesznek a modern világ követelményeinek megfelelni,  a digitális kultúrát elsajátítani. Hiszen ha akarjuk, ha nem , valamilyen szinten digitális állampolgárokká váltunk a 21 századba érve. S amikor valaki nagyon ágál e jelenlegi digitalizálási folyamat ellen, azt szoktam mondani, hogy nem mindenkinek ugyanaz a feladata. Aki erre nem érez késztetést, annak valószínűleg más dolga van közöttünk. Úgy szép és kerek a világ, ha mindenki hozzátesz valamit abból a tudásból, amelyre ő  képes. Én valahogy arra kaptam késztetést, hogy a modern világban megtanulva sok-sok új ismeretet, segítsem azokat, akik utánam jönnek. 







2013. március 26., kedd

SME 2.0 eLearning 4.



Bár odakint várat még  magára a tavasz, mégis a  kurzusról szóló heti bejegyzéseim "mottójául" mindig egy-egy tavaszt ígérő,  virágos fotót helyezek el. "Házunk táján" ugyanis nagy a "tavaszi zsongás"... Valami olyan érzése támad az embernek, mintha egy  kertben lenne, s a tél eltelte után egy nagy-nagy tavaszi nagytakarításba kezdene. "Házigazdánk", Robi sok hasznos ismeretet tálalt elénk, hogy mint vetőmagot elhintse közöttünk. De, hogy jó talajra találjon nálunk az elvetett tudás, bizony nem kis takarításra , rendezgetésre volt szükség eddig kialakított "digitális - tudáskertünkben". Ha most csupán a magam példájáról szólok, azt kell mondjam, hogy   az évek során felhalmozott,  és innen-onnan összegyűjtött alkalmazások, web 2.0 eszközök egy része csak rendezetlen állapotban, s némelyik még érintetlenül , kihasználatlanul hevert előttem. Viszont most hatalmas késztetést éreztem ahhoz, hogy végre rendet rakjak digitális eszközeim  között, hogy egy áttisztított területre kerüljenek   az SME 2.0 eLearning kurzus számos, kiváló segítséget nyújtó internetes alkalmazásai.  Így történt most az elmúlt héten is, amikor a kurzus IV. témájaként a dokumentumok megosztása és online szerkesztése következett, nevezetesen a Google Drive megismerése. Voltak némi emlékképeim, hogy tanultam erről már  Főző Attila e-Twinning kurzusán, s ott még az előd a Google Docs szerepelt a Google Drive helyett. Meg is találtam gépemen az ott megosztott dokumentumokat, általunk készített prezentációkat. Persze kesze-kusza módon hagytam a képzés után a feltöltött anyagot. S most lám, eljött az idő, amikor az új névre keresztelt Google Drive dokumentumait szépen mappába rendeztem, és a rendbe szedett terepen kezdtem bele a mostani kurzus feladataiba. A gépemen történő takarítás, rendezgetés során egyszer csak rátaláltam egy másik fájltárolási alkalmazásra, a Dropboxra. Mint kiderült, egyszer ezt a szolgáltatást is birtokba vettem , és helyeztem is bele némely dokumentumot.Tovább vizsgálódva "digitális tolltartómban"  rátaláltam egy harmadik alkalmazásra is,  a Microsoft internetes tárhelyére, a SkyDrivera, és lám ott is találtam pár saját és mások által megosztott dokumentumot. Ezt a szolgáltatást pedig a Nádori Gergely és Prievara Tibor által vezetett PIL Akadémián  ismertem meg. Így hát a most tananyagba került Google Drive áttanulmányozásával és használatba vételével párhuzamosan a fentebb említett két ingyenes szolgáltatást is figyeltem. A részletekre nem térek ki, csupán annyit említek meg a három fájlmegosztót egybevetve, hogy a Google Drive 5 GB-os, a Dropbox 2 GB-os, míg a SkyDrive 7 GB-os tárhely- limittel rendelkezik. Viszont akik 2012. ápr.22-ike előtt regisztráltak a SkyDrive -ra, azok még 25 GB tárhelyet kaphattak. Én ezen szerencsés "felhő-lakók" közé tartozhatok a PIL Akadémiának köszönhetően. Egy szó,  mint száz: igen fontos és hasznos alkalmazásoknak tartom ezeket az online tárhelyeket,  hiszen bárhonnan elérhetjük, és biztonságosan tárolhatjuk, szerkeszthetjük fájlainkat, dokumentumainkat. 
Becsületesen bevallom, ennek szükségességét saját káromon tanultam meg, amikor egy végzetes hiba folytán elveszítettem gépem merevlemezéről sok-sok dokumentumomat, képemet, videómat.  Kétségbeesésem láttán egy informatikus jó barátom rám kérdezett akkor, hogy miért nem tettem  a "felhőbe" őket? Akkor számomra a "felhő" szó egy teljesen ismeretlen fogalmat takart. Most már tudom, mit jelent "felhőbe" menekíteni féltett kincseinket.   Szoktuk mondani: "Az okos más kárán tanul". Érdemes tehát ezt az okosságot beszereznünk a Web 2.0 eszközei segítségével. 
Visszatérve a jelenlegi kurzusunk tananyagára, ebben a témakörben is jól érthető, praktikus, egyszerű útmutatást videómagyarázatot kaptunk Robi jóvoltából, amely EZEN a linken tekinthető meg. Feladatunk volt,  hogy írjunk arról a kurzus közös falára, hogy vannak-e ismereteink, tapasztalataink a Google Drive-rrel kapcsolatosan. Én nagyon szeretem olvasni ezeket a hozzászólásokat, hiszen gyönyörűen gazdagodik az ismeretem ezek által. Mindig új és új ötletet kaphatok  munkám megújítása szempontjából. Következő feladatunk egy saját dokumentum feltöltése volt a tárhelyre, és annak megosztása.  S kaptunk egy kurzus összegző dokumentumot is, amelyet közösen szerkesztünk. Mindegyikőnk beleírhatja, mit tanult az egyes témakörökből, milyen ötletei vannak az adott alkalmazásokat, eszközöket illetően. 
Már csak egy hét van hátra öthetes eLearning kurzusunkból . Szinte észrevétlenül elrepültek az elmúlt napok. Már eddig is sok kérdésre kaptam választ, de még sorakoznak megoldandó problémáim, amelyeket szerencsére az Agora - Központi fórumon folyamatosan feltehetek Robi számára. Nem kis feladata van tutorunknak ezekben a napokban, ugyanis nem csupán én, de más lelkes tanulótársam is ontja felé a kérdéseket.  A válaszok pedig szépen, sorjában, de mindig megérkeznek... Tényleg okosító kurzusban van részem...

2013. március 16., szombat

SME 2.0 eLearning 3.


Előző blogbejegyzésemben örömmel számoltam be arról, hogy az SME 2.0 eLearning-nek köszönhetően végre rendet tudtam tenni a Google Reader házatáján. Azonban a kellemes megelégedettség érzése másnap hajnalban egy szempillantás alatt tovatűnt. Ugyanis a hírolvasó megnyitásakor egy hivatalos közlés tudatta, hogy néhány hónap múlva megszűnik a Google Reader. Mint ahogyan utóbb megtudtam, velem együtt még sokan figyelték megrőkönyödve a képernyőt, hogy vajon nem tréfát űz-e valaki velünk a neten. De ahogyan a Twitterre pillantottam, egyértelművé vált a hír valódisága. Ám az ijedtség nem sokáig tartott, mert percek alatt alatt megjelentek a jobbnál jobb ötletek a különböző oldalakon. S kisvártatva birtokomba kerültek a választási lehetőségek, a menekülési útvonalak. Az egyik tudósítás gyorsan sietett megnyugtatni mindenkit a Google Reader-ben összegyűjtött, összerendezett hírcsatornák exportálási/ importálási lehetőségéről. De sorakozott szépen, rendben a többi megoldási lehetőség is, amely kiváltja a megszűnőben lévő hírolvasót. Robi tutorunk sem sokáig sopánkodott a hír hallatán, hanem azonnal "elcsiripelt" számunkra a Twitteren két alkalmazást is, ahova átmenthetjük hírcsatornáinkat. Az egyik a Protopage, a másik pedig a Netvibes személyes weblap ( hírgyűjtő). Nem sokat tétováztam én sem, hiszen 3-ik hetünk témája éppen a Netvibes személyes weblap készítése, amelynek alapfunkciója az RSS hírgyűjtés. Nekiláttam hát a nagy "műveletnek"... Katonásan bevallom, kissé megszenvedtem a dolgot.... Ugyanis annak ellenére, hogy Robi öt 3-4 perces tutoriál videóban magyarázta el a személyes és a publikus Netvibes lap létrehozását, jó néhány órát igényelt az, amíg a két oldal URL címe megszületett. Még külső segítséget is kértem Renitől, akit szerencsére megtaláltam a Facebookon. Bár minden gondunkkal, kérdésünkkel fordulhatunk Robi felé, de nem akartam zavarni hivatalos, munkaidőn kívül. Így Reni néhány kattintással, útbaigazított göröngyös utamon. A lépéseket lefotóztam, és idehoztam, hátha valakinek segítségül szolgálhat, ha mégis menekíteni kellene a Google Reader -ben összegyűjtött RSS csatornáit.
Íme:






Talán csak annyit fűznék hozzá a képekhez, hogy a letöltött zip fájlt ki kell tömöríteni, és csak az xml dokumentumot kell importálni az új helyünkre.
A személyes és publikus weblap hírgyűjtő oldalaim létrehozásának lépéseit itt nem taglalnám részletesen, hiszen a segítő videók mindenki számára hozzáférhetőek
A harmadik kurzushét végeztével ismét csak megerősíteni tudom azt, hogy érdemes rászánni időnket a számunkra felkínált képzésekre. Ismét letisztult valami, ami gördülékenyebbé teheti napi internetezési szokásaimat. Sok kattintgatástól menekít meg a Netvibes személyes kezdőlapom, hiszen nem csak RSS csatornáimat importáltam oda, hanem egy felületen lehetnek levélpostáim, a Facebook, a Twitter, a LikedIn kommunikációs lehetőségeim, tennivalóim feljegyzései, az időjárás, és sorolhatnám tovább, de nem teszem, mert igazából csak most "lakom be" magamat az új felületen.
Publikus oldalamba pedig blogom OLVASÓSARKÁT helyeztem el, hogy a hozzám látogató Kedves Olvasók jó érzéssel, átlátható módon olvasgassák, válogassák a számukra érdekesnek, hasznosnak vélt információkat, híreket. (Utólagos megjegyzés: időközben az Olvasósarkot átrendeztem, és tanítványaim blogjait helyeztem el benne.)
Sokszor, sok helyen taglaltuk a közös tudásmegosztásról vallott nézeteinket. Most nem taglaljuk-úgy vélem-hanem élvezzük ennek gyönyörűségét és kiváltképpen való hasznosságát. 





2013. március 11., hétfő

SME 2.0 eLearning 2.



Kurzusunk 2-ik hetének témája az RSS hírcsatornák szakszerű használatára kívánt megtanítani bennünket. 
Többen  jelezték blogbejegyzéseikben, hogy ismerték már előzetesen is ezt az alkalmazást, de azért valami újat mindenki számára mondott a részletes videó bemutató. Én is ugyanezt tudom elmondani saját gyakorlatomat illetően. Évekkel ezelőtt felfigyeltem már a különböző oldalakon lévő sárga kis ikonokra, amelyek segítségével elkezdtem gyűjtögetni az engem érdeklő információkat, híreket. 


Ezután kényelmesebbé váltak hajnali sajtófélóráim, hiszen csak a Google Reader hírolvasómat kellett megnyitnom, és már olvashattam is az új bejegyzéseket. Ám mint egy amolyan tudásra szomjas kisdiák, vagy inkább egy szorgos begyűjtő hangya munkája nyomán egyre hosszabb sorban gyülekeztek az olvasnivaló blogok és különböző érdekesebbnél érdekesebb weboldalak. Így ezzel együtt egyre hosszabbra nyúltak a hírolvasásra szánt perceim is. Szinte át sem láttam végül  őket, hiszen hírfolyamom nélkülözött mindenféle tematikus elrendezést. Míglen elérkezett az idő, hogy rendet rakjak a lassan átláthatatlan információáradatban. S ezt a kozmikus pillanatot az SME 2.0 eLearning kurzus hozta el számomra. Bár ott voltak a lehetőségek eddig is a szemem előtt, de a Tutorunk, Robi által készített egyszerű és érthető videomagyarázatok segítségével sikerült végre rendezni soraimat a Google Reader háza táján. Először is belekukkantottam  hírfolyamom minden egyes lapjába, s leiratkoztam azokról, amelyek valamilyen oknál fogva fölöslegessé váltak számomra.  A megmaradt RSS csatornákat pedig tematikus rend szerint szépen mappákba rendeztem. A kurzus feladataként pedig egy saját hírcsoportot is alkottam, amelyet beillesztettem blogomba amolyan OLVASÓSAROK gyanánt a hozzám látogatók számára Végül egy RSS ikont is elhelyeztem blogom oldalán, ha valaki kedvet kapna arra, hogy felvegyen az ő hírfolyamába. Amikor mind ezzel elkészültem, egy kellemes megelégedettség érzése töltött el. Valami olyasmi, amikor egy kesze-kusza  holmikkal teli szekrényben végre rendet rak az ember.
 Egyébként a tanfolyam összes anyaga, segítő oktató tartalma  itt található meg.  Az oldal címe: "Ingyenes informatikai tananyagok kisvállalkozásoknak". Kurzusunk alcíme pedig: "Webes eszközök a vállalkozásban ( Információ menedzsment ). Bár hivatásszerűen nem vállalkozásként űzöm tevékenységemet, ám - úgy vélem -  nem kis vállalkozás ma olyan innovatív pedagógussá válni, aki képes a legmodernebb eszköztárat is munkája során szolgálatba állítani. Még az a szerencse, hogy vannak olyan társak, akik hasonló bátorsággal nekivágtak a sokszor járatlan ösvényeknek. Számomra ezért motiválóak az ilyen és ehhez hasonló képzések. Fogalmazhatnék úgy is, hogy tartjuk egymásban a lelket. Nem könnyű ugyanis manapság több szerepkörben is megfelelni a kor kihívásainak. De valahogyan azért mindig "osztunk és szorzunk",  hogy mindenhova, azaz inkább mindenkinek jusson valamicske belőlünk...
A második kurzushét végén ismét gazdagabb lettem némi kis informatikai ismerettel, amelynek hozadékaképen - remélem -  okosabban fogom tudni kezelni a hozzám érkező információrengeteget. S ezáltal időt nyerhetek más, fontos teendők elvégzéséhez. 





2013. március 3., vasárnap

SME 2.0 eLearning 1.

Nem panaszkodhat manapság az ember, ha széttekint kicsit a Weben kurzus-kínálat tekintetében. Ráadásul a nem-fizetős kategória is szerepel a választási lehetőségek  között. Itt már csak valamiféle idő és térfüggetlenséget kellene varázsolni magunk köré, hogy mindabban részt tudjunk venni, amihez csak kedvünk támad. Mivel ez még nemigen valósulhat meg, így hát átgondolt rangsorolás után landolunk valamelyik hasznosnak, gyakorlati segítséget nyújtó képzés helyén. Így választottam ki magam számára a Virtuális Egyetem egyik kurzusát, név szerint: "Élet a virtuális térben", valamint a címben szereplő SME 2.0 e-learning 5 hétre szóló okosító tanfolyamát. Ez utóbbi olyan témaköröket érint, amire hirtelen azt mondja az ember, hogy én ezeket már régóta használom napi internetezéseim alkalmával, így sok újra nem is lehet számítani a képzés során. Ám az első hét után rögvest leszögezhetjük, nem teljesen így áll a dolog, hiszen egyrészt nagyon üdvös és hasznos rendszerezve áttekinteni mindazt, amit nap-mint nap használunk digitális eszköztárunk segítségével, másrészt olyan részlet-ismeretekre derül fény, amit eddig még nem is tudatosítottunk magunkban.
 
http://courses.smepro.eu/course/view.php?id=2&section=2



 Az öt témakör a következő tehát a Promt Oktatóközpont által felkínált palettán:  
  1. Internetes keresés
  2. RSS hírcsatornák használata
  3. Személyes weblapok (hírgyűjtők) kezelése
  4. Dokumentumok megosztása és online szerkesztése
  5. Hatékony időgazdálkodás online naptárakkal
Az új ismeretek megszerzésén felül számomra mindig öröm a már ismert társakkal való találkozás, de legalább úgy tudok örülni az új ismerősöknek is. Mindét táborból van résztvevője az SME 2.0 eLearning-es képzésnek. Külön élmény számomra, hogy az ország számos városából gyűltünk össze, és dolgozhatunk együtt 5 héten át úgy, hogy egyikőnknek sem kell vonatra vagy buszra szállnia, hogy az iskolapadba üljön, hanem ezt kényelmesen megtehetjük a saját időbeosztásunk szerint otthonról. Online együttlétünk általában aszinkron, de van mód arra is, hogy szinkron kapcsolatban a chat-szobában diskuráljunk, ha kérdésünk, megbeszélnivalónk támad. 
Egyszóval: tudom, ha most ismét feszíteni fognak a beadandó feladatok, blogbejegyzési kötelezettségek, de hosszútávra mindez megtérül a tekintetben, hogy a mindennapi pedagógiai munkámat fogja megkönnyíteni azáltal, hogy a témakörökben felsoroltak mélyebb ismeretére juthatok el az előttünk álló hetekben.
Köszönöm a lehetőséget, és azt, hogy az a baráti , segítő és egymást megbecsülő , olykor humorral telt, kellemes légkör vesz körül a kurzus tájékán, amelyben már két ízben is részem volt itt az elmúlt évek során.