2014. február 23., vasárnap

Utazásaink, élményeink TraffParkban






Az egyszervolt.hu magyar, internetes gyermekoldal egyik remek alkalmazása a TraffPark. Olyan tanulási környezetet biztosít a gyermekek számára, ahol játékosan, informális tanulással, azaz szinte észrevétlenül történik a fejlesztés, oktatás, nevelés. Blogom címkéjére pillantva látom, hogy immár negyedik alkalommal említem meg bejegyzéseimben a program hasznos voltát: 2011-ben 2012-ben és ez év kezdetén. S hogy negyedszer is TraffParkról szól blogposztom , annak egy örvendetes esemény  szolgáltat okot. Ugyanis a TraffPark a Legjobb Európai Gyermekbarát Tartalom Magyar díj 2014 Szakmabeli első helyezettje lett. A nemzeti első helyezés  díja néhány nappal ezelőtt, a Biztonságosabb Internet Napján (Safer Internet Day) került átadásra. Nem mellékesen jegyzem meg, hogy az előkelő második helyet pedig az ugyancsak az egyszervolt.hu oldalán található Okos Doboz nyerte el, amelyik szintén kedvelt web 2.0-ás eszközünk  foglalkozásaink során.





Mivel az Okos Doboz remek fejlesztési  lehetőségeiről már írtam, így most néhány mondattal részletezném, milyen komplex személyiségfejlesztést rejt magában a TraffPark online alkalmazása. 
Talán mindenek felett azt kell hangsúlyoznunk, hogy BIZTONSÁGOS. Igen, nem rejt csapdákat, nem ugranak fel kéretlen reklámok, ami a gyermekek személyiségfejlesztése során lényeges dolog. A következő, ami a programban dicsérendő: olyan játékos, interaktív, cselekvésre ösztönző, izgalmas teret biztosít a gyermekeknek, amelyben jól érzik magukat, kihívást jelent számukra. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezt kicsiny gyermekkorban szükséges felkínálnunk, különben óhatatlanul olyan online játékokat ismernek meg, ami nem az ő korosztályuknak megfelelő -  mondjuk ki -  személyiség romboló. S ha ezekkel kezdenek először játszani, akkor már sajnos hiába tesszük elébük a nemes, szép, oktató-fejlesztő jellegű alkalmazásokat, egyszerűen nem fog nekik kelleni, unni fogják azokat. Hihetetlen volt számomra, amíg meg nem tapasztaltam, hogy egy első osztályos gyermek is függővé válhat, és akkor már sem a TraffPark, sem az Okos Doboz, sem semmilyen más gyönyörűen elkészített online fejlesztőjáték, oktatószoftver nem lesz motiváló számára. 
Meggyőződésem, hogy nagyon sok múlik rajtunk, felnőtteken, szülőkön és pedagógusokon, hogy milyen személyiségek kerülnek ki kezünk alól. S ha eddig oly nagy gondot fordítottunk évtizedek óta arra, hogy a ránk bízott kis elsőseink,  hogyan is formázzák meg az első betűket, számokat, most ugyanilyen gonddal kellene odafordulni hozzájuk, és kezükbe adni a koruknak megfelelő, fejlődési szintjükhöz szabott digitális tolltartójuk adott alkalmazását. Tapasztalatom szerint egyik ilyen remek eszköz a TraffPark is, ahol hihetetlen sok fejlesztési lehetőség rejlik a játék mögött. A digitális kompetencia kezdeti fejlesztési szakában  a digitális írás-tudás ma már elengedhetetlen szükségessége, a tájékozódás, a közlekedési szabályok ismeretének elsajátítása, a feladattudat, amelyet a rendszeres játék megkövetel, és még sorolhatnám hosszan, de -úgy gondolom -hasznosabb inkább az, ha buzdítok minden felelős pedagógus és gyógypedagógus társamat a program megismerésére, kipróbálására. Bevallom, én is csináltam kis Traffot ám magamnak. Gyors Abigél a nevem, s ott futkosok kis Traffocskámmal a terepen. Közben látogatjuk egymást, barátnak jelöljük egymást, írunk egymás üzenőfalára. Traffintokat gyűjtünk a játékainkkal, amelyekben anyanyelvi, matematikai és egyéb széles körű képességek fejlesztése rejlik. Mi több, hétvégén is jönnek Traffocskáim üzenetei, amelyek szívemet melengetik. Hiszen nincs most már egy 45 perces kemény fejlesztőórára lekorlátozva fejlesztésük, hanem kedvük szerint otthon is játszhatnak, otthonról is írhatnak.


Egy vasárnap reggel, amikor beléptem Traffommal a TraffParkba, észrevettem, , Üzenőfalamon új üzenet van. Kattintottam is gyorsan, s nagy örömmel láttam,  Boszi Áron, az én kis Traffocskám írt, a másodikos, súlyos tanulási nehézséggel küzdő, sajátos nevelési igényű kisfiú. Íme az üzenete a fotón: 


Igen, ez nekem mindent megér... Szaladtam is hozzá Traffommal, és írtam az ő Üzenőfalára is rögtön egy viszont üzenetet:


Talán mondanom sem kell , a következő találkozásnál, amikor egymás szemébe néztünk, szinte a szövetségesek mosolyával köszöntöttük egymást. 

2014. február 5., szerda

Amikor a Duolingo felülírja a fejlesztési tervet...


Előző blogbejegyzésemben ígéretet tettem arra, hogy ha lesz jó hírem a Duolingo alkalmazásával kapcsolatosan , azt közzé teszem bejegyzésemben. "Gyorsjelentésként" tehát a következőket tudom elmondani: első "Duoling-os" órám egy 7-ik osztályos fiúval zajlott le, és elmondhatom: túljutottunk egy "tűzkeresztségen". Azért ezt a kifejezést használom, mert egy új alkalmazás bemutatása részemről mindig különös izgalom. Ugyanis én hiába tartom szépnek és hasznosnak az adott fejlesztőprogramot, ha a fejlesztendő gyermek nem fogadóképes rá, ha nem illik személyiségéhez, egyéniségéhez, adott fejlettségi állapotához.
Péter- hívjuk így most tanulómat- enyhén szólva hadilábon áll az angollal. Sajátos nevelési igényű, hiperkinetikus magatartászavarral küzd. Felmentést kapott idegen nyelvből, valamint a magyar nyelv tantárgyból, helyesírás tantárgyrészből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem cél esetében az angol nyelv valamilyen szinten történő elsajátítása. Mi, gyógypedagógusok pedig azért vagyunk, hogy ezeken az akadályokon átsegítsük a ránk bízottakat szakmai és emberi tudásunk legjavát adva. Bátorságot véve hát elkészíttettem a Sulivilág-os Leckefüzet feladatot, amely a Duolingo alkalmazás megismeréséről szólt: 


Az én kis Péterkém villámgyorsasággal regisztrált az oldalon, és szélsebesen kezdte el a feladatok megoldását. Persze az angol névelők használatával kapcsolatosan némi kis vitánk adódott, de az életek elvesztése miatt és a "könyörtelen" önellenőrzés igazságossága révén kénytelen volt helyesen alkalmazni az "a", "an" határozatlan, és a "the" határozott névelőket. Én belül boldogan nyugtáztam ezen közben, hogy nem nekem kellett őt helyreigazítani, hanem megtette ezt helyettem a bölcs zöld baglyocska. 
"Summa summarum": én már kabátban, táskámmal vállamon álltam Péter mögött, hiszen jócskán túl voltunk már ekkor a fejlesztési óra keretén, kérve, hogy zárja le valahogy a játékot, ideje lenne indulnunk. 
Úgy gondolom, hogy akik ismerik a délutáni, fáradságos fejlesztőórák alulmotivált hangulatát, tudják, milyen nagy dolog, ha a fejlesztési feladatokat örömmel, élményszerűen végzik a gyerekek. Még szántunk annyi időt az órából arra, hogy az elért szintet képernyőfotóval Péter megörökítse, és e-portfóliójába a Sulivilág oldalába beillessze: 


Szeretem használni a Sulivilágot, mert ha oda felteszem a Leckefüzet feladatot, azt akkor is meg tudják oldani a gyerekek, ha éppen nem tudnak eljönni a foglalkozásra, vagy ha éppen én nem tudok eljutni valamilyen oknál fogva iskolájukba. Így történt ez a minap is, és nagy meglepetésemre néhány órán belül megérkezett egy újabb "Duoling-os" Leckefüzet megoldás egy 8-ik osztályos fiú részéről:


Természetesen én is beregisztráltam a Duolingo oldalára, s eddig elért eredményemről én is készítettem fotót, amit szintén beillesztettem Sulivilágunk oldalára. Sőt versenyre hívtam kis diákjaimat a következő bejegyzésben: 



Végül egy szerény önvallomással zárom a Duolingo alkalmazásáról szóló "gyorsjelentésemet": nem szeretek aprólékos, részletes, eszközökre, feladatokra bontott fejlesztési terveket írni a hozzám járó gyerekekre vonatkozóan. Azt nagyon figyelem, hogy mik azok a részképességhiányok, amiket fejleszteni kell, és mik az erősségek, amikben tehetség-rehabilitációra van szükségük a minél optimálisabb fejlődésük érdekében. 
Aki az IKT-ét, azaz az információs és kommunikációs technológiát alkalmazza az oktatás-nevelés során , tudja, hogy mennyire naprakészek kell, hogy legyünk  digitális tolltartónk, mondhatnánk eszköztárunk tekintetében. Szinte óráról órára kapunk tudósítást különböző internetes oldalakról, új és még újabb tanítást segítő programokról, web 2.0-ás alkalmazásokról. S amiről tegnap még elképzelésünk sem volt, azt ma már frissen beépített tananyagként használhatjuk fel módszereink között. El kell mondanunk, rengeteg teher hárul ma a gyermekekre az iskolában. Hatalmas tananyagmennyiségeket kell nekik szinte egyik napról a másikra megtanulni, és a könyörtelenül egymás után következő dolgozatokban minderről számot adni. Ezt a nagy nyomást fokozottabban nehezen viselik a tanulási akadályokkal küzdő, integrált körülmények között tanuló diákok. Tapasztalatom, ha a modern technológiát bátorsággal alkalmazzuk gyakorlatunk során, akkor számos lehetőséggel könnyíthetjük a ránk bízott gyermekek tanulási folyamatait. S azt is bátorsággal merem kimondani, hogy ezek segítségével kevesebb lenne a frusztrált, magatartászavarral küzdő, osztályközösségbe nehezen illeszkedő tanulónk csoportjainkban.

2014. február 3., hétfő

"Ez neked biztos tetszeni fog!",- avagy találkozásom a Duolingóval




A címben megfogalmazott gondolattal köszöntött rám a minap lányom barátja, kezében okos telefonjával. Mellém ülve máris mutatta frissen letöltött programját, amelynek ikonja egy zöld kis baglyocska. Attila ismeri munkámat, tudja, milyen módszerekkel dolgozom a gyermekek között. S valóban nem tévedett, hiszen az első bemutatásra magaménak tudtam, és első látásra megszerettem a Duolingo alkalmazását. Néhány perc múlva az én telefonomról is nagy szemekkel nézett rám a kis bagoly, kérve, hogy kezdjek bele az izgalmas, játékos nyelvtanulásba. Szeretem magam kipróbálni a gyermekek számára felkínált oktatóprogramokat, online fejlesztőjátékokat, mert így tudom tesztelni leginkább, hogy mennyire lehetnek számukra hasznosak játékosságuk mellett. A Duolingo esetében nem kellett sokat töprengenem , hiszen az első szint végig játszása után én magam alig bírtam abbahagyni a játékot, azaz az angol nyelv tanulását. És ez az  a varázsszó, hogy: "játszunk", győzhet minden módszer felett. Mert igenis a gyermekek játszani szeretnének,- és valljuk be őszintén, mi is szeretünk játszani... És még az a szerencse, ha nem hal ki belőlünk a gyermek...


Egy szó mint száz: bátorsággal és nagy várakozással viszem be kisdiákjaimnak a képzeletbeli , digitális "Montessori-féle polcra a Duolingó játékot. Nem fogom senkire ráerőltetni, csak megkínálom vele mindahányat. Akkor lehet valódi gyermekszemléletű pedagógiánk, ha olyan bő választékú tanulási környezetet biztosítunk számukra, amely szabadságigényükre bízza  egyéni tanulási útjaikat. Ha bízunk bennük, jól fognak dönteni, mert ösztönszerűen sem a túl könnyű, sem a túl nehéz feladatot nem fogják választani. Megtalálják a saját fejlődési ütemüknek megfelelő feladatokat, amelyek az önellenőrzés segítségével önálló tanulásra bátorítják őket. 
Ahogyan tapasztalom, egyre több kisgyermek kap ajándékba okostelefont, amin azonnal megtalálják a különböző játékokat. Ha nem kell leadni reggel a tanáriban mobiljukat, akkor ott lapul a zsebükben, és azonnal előveszik, amint csak lehet, hogy játszanak egy kicsit vele. Iskolába menet is ugyanez a helyzet. S ha már így van, akkor miért ne csempésszünk olyan alkalmazást a játékok közé, ami egyben  hasznos is a napi felkészülésükben. Ma már az alsó tagozatos gyermekek zöme is tantárgyi szinten tanulja az angol nyelvet. Vannak azonban olyan, hozzám járó kisdiákok, akik valósággal szenvednek az angol órákon tanulási akadályoztatásaik miatt. Viszont a Duolingo játékkal -meglátásom szerint - tudnánk segíteni nekik az angol nyelv elsajátításában, és megszerettetésében. Remélem, kis idő múltán ilyen jó hírekkel tudok majd szolgálni bejegyzésemben. 

Végül néhány sort idézek a játékra vonatkozóan abból a cikkből, amelyik a nyest.hu oldalon olvasható: 

"...A Duolingo különlegessége, hogy a nyelvi tanfolyamokat a játékokhoz hasonlóan fejlesztették, ezért a tanulás élménye egyszerre jutalmazó és addiktív. „A legtöbben azért szeretik használni a Duolingót, mert szórakozva tanulhatnak vele, ahelyett, hogy más mobil játékokkal játszanának” – mondta von Ahn..."

A kép forrása:http://tinyurl.hu/3M58/