2016. szeptember 12., hétfő

31.WIZZ AIR BUDAPEST FÉLMARATON



Ritka szokásom, hogy családomról, azaz minket érintő eseményről írjak. Úgy gondolom, hogy egy szakmai blog nem is erre hivatott. S hogy mégis személyes dologról számolok most be, annak egy nagy közösséget érintő vonzata is van, ezért hát bátran megteszem.
Tegnap nagyobbik lánykámmal, Irmával a Városliget felé vettem utamat. Hónapokkal ezelőtt ugyanis benevezett a 31.WIZZ AIR BUDAPEST FÉLMARATONRA. Tudatosan, tervszerűen készült a nagy megmérettetésre. Több futóversenyen ugyan már részt vett, de a félmaraton első volt most életében. 
Valami különleges, ünnepi érzés kerített bennünket hatalmába ott a "lizsiben"... Egymásra mosolygó arcok, családok, kicsik és nagyok, gyönyörű napsütésben készültek a 21 km megtételére. 
Kezemben digitális fényképezőgéppel sátáltam az árnyas fák között, s igyekeztem lencsevégre kapni a legizgalmasabb, legérdekesebb pillanatokat. A sok percet felölelő felvételből azután készítettem egy rövid, négy perces videót, amit most szeretettel nyújtok át a kedves Olvasónak. Talán látható, érzékelhető lesz, hogy valami egész másról szólt ez a nap, mint egy agyonhajszolt, anyagi érdekeket átszőtt, lassan öröm nélküli sporteseményről, ahol a mások legyőzése, a magunk élre kerülése a cél. Itt valami egészem más lengte át a napot. Itt nem volt különbség az első és utolsó befutó között... Sőt! Talán még nagyobb tapsot kaptak azok, akik szinte önmagukat legyőzve, határtalan lelkesedéssel, boldogan futottak be az utolsó percekben. Igen, ezt kellene megtanítanunk a mai gyermekekkel...
Ez lenne az az örömpedagógia, ami kivezetne bennünket egy mostaninál szebb világba. Azaz, hogy széthúzások helyett összetartson bennünket a közösség ereje. Ezen a napon egyként startolt , egyként szurkolt, és egyként ért célba mindenki. Egyként tudtunk örülni, hiszen nem kellett depresszióba esni senkinek, hogy lemaradt a dobogóról, mert itt mindenki dobogós lett! Mindenki szíve egyként dobogott, és boldogan, elégedetten tért haza nyakában az éremmel. Győztesek voltunk mi mindannyian tegnap! Mert győzött ott a Városligetben az egyetértés és a szeretet.

Íme piciny ízelítő néhány, rövid percben: 


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése