2017. augusztus 31., csütörtök

Hajdúszoboszlói vendégek a Zuglói Benedek Elek EGYMI-ben 2017.08.30-án




Szinte még el sem kezdődött a tanév, máris tartalmas szakmai napon vagyunk túl Intézményemben, a Zuglói Benedek Elek EGYMI-ben. Hajdúszoboszlói gyógypedagógusokat láttunk vendégül, akik tapasztalatok gyűjtése céljából kérték, hogy eljöhessenek. Igazgató Asszonyunk, Szakál Györgyi és Csuka Veronika az utazó gyógypedagógusok  Intézményegység  vezetője szíves igent mondva, kinyitották a kaput, és vendégeink egy egész napon át hallgathatták az EGYMI történetét, fejlődését, jó gyakorlatait, elméletben és eszközbemutatókkal egyaránt,-természetesen finom falatok kíséretében. Mivel "távirati stílusban" írok így az évkezdés forgatagában, csupán bemutatómat illesztem blogomba. Megnyitva a prezentációt, a képekre kattintva előjönnek az adott témához tartozó blogbejegyzések, amelyek egy címszó alatt jelentek meg Örömpedagógia szakmai blogomban. Nem volt idő a tegnapi napon hogy részletezzem az Anyahajónkban eddig történt eseményeket, így szeretettel küldöm a minket meglátogató Kollégáknak, és az érdeklődő Kedves Olvasóknak otthoni böngészésre magazinomat: 




S ha valaki kellemes zene mellett óhajtja áttekinteni mindezt röviden, hát íme:


2017. augusztus 27., vasárnap

Scratch Konferencia 2017 - Budapesten az EPAM szervezésében


Egy kis betekintést szeretnék nyújtani abba a nagyszabású, nemzetközi konferenciába, amelynek szerencsés módon én is résztvevője lehettem.  Három napon át tartott a vigalom. Pazar előadások, s jobbnál jobb falatok. Sajnos a harmadik napon már nem lehettem ott, mert a betegség levert a lábamról. De társaim, akikkel a két napot együtt töltöttem, folyamatosan értesítettek a dolgokról. 
Mivel a 2017/2018. tanév pillanatokon belül kezdetét veszi, nem kívánom senki idejét rabolni. Csupán summázva írok néhány gondolatot szubjektív benyomásaimról. Néhány felvételt is hoztam az eseményekről, amelyek két rövidke képes bemutató, és két rövidke videó formájában teszik szemléletessé beszámolómat. 
Magyarország kapta meg azt a megtisztelő feladatot, hogy ebben az évben Budapest legyen a Scratch Konferencia helyszíne. A program ITT olvasható részletesen.  A 0-ik napot az ELTE T@T kuckójában töltöttük, ahol Turcsányi-Szabó Márta, aki az ELTE Informatikai Karán a Média és Informatikai Tanszék egyetemi docense, látott bennünket vendégül. Tanulhattunk programozni, robotokat irányítani. Döbbenetes élmény volt számomra, hogy mennyire igaz az, amit már saját kis tanítványaimnál is évek óta tapasztalok. Nevezetesen, hogy valamiféle új tudással érkeznek meg erre a földre. Szinte ösztönszerűen, hamarsággal tudják elsajátítani modern korunk univerzális nyelvét, a kódolást. Oda is ültem a kis Virághoz, aki több csoportnak is bemutatta a Scratch Junior játékot. Kiváló érzékkel, lépésről-lépésre tanította meg a kis történetek beprogramozását hallgatóságának. Íme néhány pillanat képekkel illusztrálva:


A konferencia első napjának illusztris vendége a világhírű Michel Resnick volt. Ő a programnyelv megalkotója, az Oktatás Kutatás Professzora. Kedves szerénységével lenyűgözte hallgatóit. 
Mondanivalója szívem szerinti volt. A konferencia kis noteszébe írt jókívánságát, s a közös fotónkat boldogan viszem be kisdiákjaimnak. Szinte kedvet csinált beszédjével a programozáshoz, amit a Scratch egyszerű formájával még azokhoz is közel viszi, akik esetleg idegenkednek ettől a világtól. S talán számomra a leglényegesebb az a gondolata volt, hogy ha egy workshop alkalmával pl. nyolc  gyermek alkotása szinte ugyanolyan, az nem jó workshop. Mert a lényeg pont a különbözőségen van. Hiszen akkor nyilvánulhat meg a kreativitás, ha valamivel kapcsolatosan nyolcan nyolcféle dolgot alkotnak. Meglátásom szerint megfelelő keretek között ez a gondolkodásmód lenne kívánatos a mai iskolai oktatás során. A jövő generációja ugyanis ennek a kreatív problémamegoldásnak a birtokában lesz képes helyét megállni a még előttük is ismeretlen , újszerű helyzetekben. 
Bár minden mondatát tudnám tolmácsolni Michel Resnick szavainak! Ám ezt most megtenni nem tudom, viszont ízelítőül álljon itt három és fél perc előadásából:


Sokakat megemlíthetnék blogomban, akiknek előadása élményt jelentett számomra, de ígértem, hogy summázni fogok. Így hát álljon még itt egy csodálatos "Csillag", aki egyenesen Amerikából beszélt hozzánk  videókonferencia formájában. Ő Koveil Simmons, a 12 éves kisfiú hatalmas tudással. Felnőtteket megszégyenítő módon, kiváló retorikával prezentálta mondanivóját, ami arról szólt, hogy hogyan jutott el a Minecrafttól a Scratch programozásig. Az ő előadását sikerült videóra rögzítenem. Nagy örömmel adom át Kedves Olvasóim számára. Íme:


És még volt egy , számomra meghatározó szekció. Ez pedig a Minecraft EDU és a játékon belüli Scratch programozás volt. Már szinte meg sem kell említenem, hogy itt is ifjak voltak a mentorok, a segítségek. Nem mondom, kissé megizzadtam a munkában, de nem bánom. Tudom, hogy tanítványaim is ügyesebbek nálam e tekintetben. S velük már csodás a kollaboráció, a közös építkezés. Bár most előttünk a "magas léc". Hiszen még a programozó verzió nincs beépítve nálunk a játékba, és csak reménykedem, hogy a Nádori Gergő által ígért webináriumokon kiokosodhatunk e téren, és nem lesz akadály előttünk a fejlődésben.
Végül a konferencián tapasztaltak alapján azt a tanulságot kívánom levonni, hogy ha egy szülő ráérez arra, hogy gyermekének jövője a programnyelv , a programozó gondolkodás elsajátításával szerencsés lehet, az mindenképpen támogatni fogja ebbéli tehetségében. Tudom, nem mindenkiből lesz programozó szakember. Én sem erőltetem egy tanítványomnál sem, ha azt látom, hogy ő más irányú tehetséget kapott ajándékba. De támogatom minden erőmmel azt a gyermeket, akiben  a programnyelv iránti érdeklődést, motiváltságot fedezek fel. 
Példaértékű, hogy a T@T Kuckóban megismert Virág édesanyja, Pluhár Zsuzsa aki maga is oktató az egyetemen, milyen szépen nevelgeti, terelgeti maga mellett kislányát, és egyre mélyebben hinti el benne a programozás tudományát. Az amerikai kisfiú édesapjával, Anjuan Simmonssal együtt mutatkozott be a konferencián, aki pedig IT szakértő. Ő is csodálatos módon végzi apaként tehetségnevelő feladatát. 
Bátorkodom megkockáztatni azt, hogy kisdiákjaim közül nem is egy megállta volna helyét e nagy konferencia forgatagában. Szerénységgel állapítom meg, hiszen ez nem az én érdemem. Én csupán helyet, időt, módot, lehetőséget nyújtok számukra, hogy szárnyaikat próbálgassák ott a mi kis Anyahajónkban. Kiváltképpen pedig annak örülök, hogy vannak édesapák és édesanyák, akik támogatják ebbéli törekvésemet, sőt, szakemberként még az én segítsémre is sietnek. Reménységem, hogy a 2017/2018-ik tanévben valamiképpen kamatoztatni tudjuk majd a Scratch Konferencián hallott, és látott sok csodaságot. Köszönöm azoknak, akik ingyenessé tették számunkra, pedagógusoknak a részvételt, és a sok finom falatot.

Bejegyzésemet egy kétperces kis zenés, képes bemutatóval zárom, amit szíves szeretettel küldök azoknak akik ott voltak, és azoknak is, akik nem jutottak el személyesen: