2017. szeptember 27., szerda

Amikor a Minecraft terápiaként hat...




Megvallom, nem szeretek írni Anyahajós életünk kudarcos napjairól. Pedig hát akadnak ilyen napok is olykor-olykor. Ez így történt a minap, s az óra közepe táján el is határoztam, a szóban forgó szituációról bizony nem fogok írni soha. Ám most szavamat szegem, hiszen a kínos konfliktus helyzetre csodás megoldás született. 
Az úgy történt ugyanis, hogy év eleji felméréseket írtunk kedvenc programunkkal, a Kahoottal
Az egyik kisdiákom, nevezzük most el Tominak, nagy lelkesedéssel kezdett saját tabletjével a játékba. Az első két kérdésnél még vezetett a pontszámok tekintetében, de egyszer csak válasza téves lett, így sok pontot veszített. S amikor meglátta , hogy lejjebb került a rangsorban, dühkitörésében sírt-rítt, eget-földet vádolva, közte engem is valamilyen oknál fogva. Igyekeztem csendesíteni, de nem jártam sok sikerrel. Nem szokásom kiabálni, viszont most erős hangon, határozott szigorúsággal próbáltam véget vetni "kiborulásának". Meglepő módon megszeppent szavaimtól. Tudtam, így nem lehet véget vetni egy gyógyító pedagógiai foglalkozásnak. Valamire szükség van ilyenkor ,hogy kihozzuk az örvénybe került gyermeki lelket, elvégre ezért vagyunk, ez a mi feladatunk. Hirtelen ötletként felkínáltam számára, hogy építsen valamit a Minecrat EDU játékában. Hozzátettem azt is, hogy látom, nem tudja még elhordozni a vereséget, de ezt idővel meg fogja tanulni. Odaült hát Tomikám a laptop elé. Megkérdeztem tőle, hogy szeretne-e videót készíteni építkezéséről. Ő bólintott , hogy igen. Megkapta a headset-et, én bekapcsoltam hozzá az Office Mixet, és már indult is a játék. Melléültem, kezemet vállára tettem, és belemerültünk együtt a nagy építkezésbe. Mintha elvágták volna az időszalagon a történéseket. Tomi teljes koncentráció mellett, alapoktól indulva építette meg házát. Kommentálta cselekvéseit eközben. Negyed óra elteltével odasúgtam neki, hogy valahol fejezze be, hiszen az órának vége. Szépen bólintott rá, és még azt kérte, hogy egy szelfit csinálhat-e a háza előtt a kamerával, hogy bekerüljön portfóliójába a műve. Természetesen boldogan bólintottam rá. A felvétel elkészült egy kis technikai hibával. Ugyanis valahogy lemaradt Tomikám hangja a felvételről. Vélhetően a mikrofont nem dugtam be a zűrös helyzetben. Ennek ellenére elkészült a videó. Kerestem hozzá olyan aláfestő zenét, ami talán kicsit érzékeltei azt a lenyugtató, idegeket megnyugtató folyamatot, amit ez a néhány perc Tominak adott. Szürkületben, madárcsicsergés mellett veti meg az alapokat, mint akinek a sötét mélyből most jön el a pirkadat... Majd egyre szebb és jobb, konfortosabb lesz minden körülötte, mint lelkében, a való életben... S amikor vége lett az építésnek, és felállt a géptől, arca kisimult, cukorkáját, s a szokásos simogatást megkapva, mosollyal távozott el az Anyahajó szobácskájából.

Íme a terápiaként ható néhány perc hang nélkül ugyan, de a gyógyító pillanatokat érzékeltető relaxációs zenével:



Mondandóm summája: mint, ahogy létezik rajzterápia, úgy hiszem, és tapasztalataim szerint tudom, létezik a Minecraft építkezős játéknak is személyiségfejlesztő, gyógyító hatása. Ezért örülök, hogy eljuthat a magyar iskolákba is a Minecraft EDU, amely nagy segítséget jelenthet úgy gyermeknek , mint pedagógusnak az élményszerű tanulásban

2017. szeptember 25., hétfő

Amikor már nem csak a sakk, hanem a Kahoot is összeköt minket...



Napjaink vitatott témája a gyermekek, fiatalok internethasználatának problémája. Mikor is engedjük őket a digitális világ közelébe, s majd utána hogyan is védjük meg őket annak számtalan káros hatásától. Nem alaptalan az aggodalom, ezt én is így látom. Ám, ha meghalljuk, és megértjük a kor szavát, akkor vigyázó kezeink alatt hatalmas távlatokat nyithatunk meg kisdiákjaink számára. 
Az internetnek köszönhetően Anyahajónkkal immár messze vidékre hajóztunk el. A világhálón keresztül értesülhetünk folyamatosan ugyanis nemzetközi projektekről, amelyekbe, ha bekapcsolódunk, egy ültő helyünkben országhatárokon is túljuthatunk.


 Úgy gondolom, és tapasztalom is, hogy ez a fajta gyógypedagógiai fejlesztés olyan gazdag eszköztárat ad kezünkbe, ami valóban komplex módon ad lehetőséget a sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlesztéséhez. Egy-egy projekt  összehangolt módon, tantárgyakat átívelve adja az ismereteket, készségeket, képességeket, másrészt a szociális tanulás, a társakra lelés, a nemzetköziség boldog összetartozásának megélése mind-mind lehetséges. És nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezeknél a sok tanulási nehézséggel, akadállyal küzdő gyermekeknél fokozottan szükségszerű a digitális írás tudás elsajátítása. Ismerjük Teller Ede mondását, amely szerint: "Az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani." Tehát most - meglátásom szerint -  erre kell helyeznünk a hangsúlyt egy mai, modern, innovatív gyógypedagógia fejlesztés során. S ez nem azt jelenti, hogy elvetjük a hagyományos, manuális írás lehetőségét. Csak robogó vonatunk pillanatok alatt elszáguld mellettünk, ha idejében nem szállunk fel rá. S ha fent is ülünk kisdiákjainkkal a képzeletbeli masinán, akkor is nagyon kell igyekeznünk, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel, hiszen pillanatokon belül lemaradhatunk, s akkor ott a veszély, hogy ki is maradunk. 
Ez vezérel engem ott a mi kis Anyahajónkban. Így tudok ma örülni pl annak, hogy megismerhettem a remek Kahoot játékot, ami csodálatos és izgalmas módon kiváltja a kínos papíralapú felméréseinket. Itt is számtalan lehetőség van a fejlődésre. A gamafication elemeit magában hordozó alkalmazás ,  a játékos versenyhelyzet, a pontokért folyó harc olyan inspirációt jelent a gyermekek számára, ami elfelejteti velük azt, hogy tulajdonképpen ez egy komoly számonkérő felmérés, vagy dolgozat lenne egyébként. Eddigi gyakorlatainkról írtam is már blogomban, amely ITT található meg. 
Az apropót mostani bejegyzésem  megírásához az adta, hogy nagy örömmel fedeztem fel az imént a Microsoft Innovatív Pedagógusok nagy nemzetközi közösségének oldalán mosolygós arcú indiai gyermekeket, akik a Kahoottal játszanak tanárnőjükkel:


Én magam is az internetnek köszönhetem, hogy MIE expert lehetek immár harmadik esztendeje:


 Az együvé tartozás, a közös gondolkodás kontinenseket átívelő boldog léte és ereje visz tovább mindennapjaim olykor tengernyi tennivalóiban, s nem egyszer nehézségeiben.

Viszem is Anyahajónkba a képeket, hogy lássa a kis Csapat, hogy ott a messzi Indiában is ismerik a Kahootot, és ott is örömmel játszanak vele az indiai gyerekek. Még a térképen is megmutatom a helyet, hogy mondómba  egy kis földrajzi ismeretet is belecsempésszek.

 Hiszem, és tudom, hogy az internet-adta  közös univerzális nyelv is közelebb hozhat bennünket egymáshoz a békétlenség, széthúzás helyett...

2017. szeptember 20., szerda

Amikor a pozitívumok kiemelésére helyezzük a hangsúlyt a személyiségfejlesztésében



Balázskámat, az ő huncut kis mosolyával talán már sokan ismerik, hiszen többször is írtam róla blogomban. Immár 5-ik esztendeje jár hozzám. Az Anyahajónk kedvelt helyévé vált az évek során.  Az ő példája ékesen szemlélteti, hogy mennyire fontos megtalálni tanítványainknál az egyéni tanulási útvonalakat. Mennyire fontos megismerni a gyermeket önmagát, képességeit, erősségeit, a mélyen elrejtett tálentumait, hozott kincseit . Felelősségteljes feladat ez, különösen a gyógypedagógiai nevelés során, ahol számos akadály, hátrány fedi el a gyermekekben szunnyadó tehetségcsírákat. 
Bátor vállalkozás ez, hiszen ebben a szemléletben bizony gyakran el kell térnünk a szokványos, kitaposott nyomvonalakról, és egy teljesen új utat kell megjárnunk adott esetben kisdiákjaink nevelésében. Ez így történt Balázs esetében is, és most boldog vagyok, hogy sokszor mertem változtatni egy foglalkozás menetén, amikor ő jött valami új ötlettel, eltervezett tevékenységgel. 
Már öt évvel ezelőtt látható volt nála, hogy jó kommunikációs képességei vannak. Tanulási nehézségeit enyhítve kérésemre hamar megkapta azt a lehetőséget, hogy tanórán is saját laptopján írjon. IKT-val támogatott foglalkozásaink sikerélményeket hoztak számára. Önértékelése, önbecsülése szépen fejlődött ez idő alatt. Néhány hónappal ezelőtt azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a "Bloghajóján" kívül szeretne egy saját blogot is nyitni, amelyben személyes élményeit szeretné megosztani. Természetesen örültem ötletének, és természetesen a foglalkozás előre eltervezett menete is más lett. Elkészítette ugyanis háttér segítségem mellett Élményblog elnevezésű új blogját, amit meglévő blogja oldalán helyeztünk el. Ezek után szinte ontotta Balázs a posztokat, élménybeszámolókat. Szerencsés helyzetbe van, mert Édesanyja folyamatosan gondoskodik arról, hogy kis öccsével együtt számtalan kirándulásban legyen része. A nyári táborokról, nyaralásokról készült bejegyzéseiben saját fotókat helyez el. Ugye nem kell részleteznem, hogy eme tevékenysége hányféle fejlesztési területet érint, amelyekre pozitívumként hat immár blogger volta. A helyesírási hibákat kérésére együtt szoktuk kijavítani, olykor távsegítséggel. Most van még néhány fejezet, ami még várat magára, de előbb, vagy utóbb megtörténik mindegyik bejegyzés kijavítása. 

Jelen blogbejegyzésem apropóját egy Facebook megosztás adta. Tegnap ugyanis Balázskám foglalkozási idején kívül bekopogott hozzám, és hatalmas mosollyal mondta, hogy van egy nagy örömhíre, elmondhatja-e. Boldogan közölte, hogy egy blogbejegyzése megjelent a Facebookon.
Megírta ugyanis élményeit az Alkimista táborról, és elküldte a Szervezők számára. Ők vissza is írtak neki, megköszönve a beszámolót, és megkérdezték tőle, hogy közölhetik-e a Facebook oldalukon. 

Nem is részletezem, milyen élményben volt Balázsnak része azon a héten.  Helyette álljon itt  blogbejegyzése, amely immár a Magyar Vegyészeti Múzeum Facebook oldalán olvasható: https://www.facebook.com/VegyeszMuzeum/?fref=ts


http://bit.ly/2hgFr0N


 Azt tudom, hogy Balázskám nem a matematika tudományát fogja öregbíteni a jövőben... A legfontosabb, gyakorlati életét segítő  matematikai alapismereteken kívül nem is lesz szüksége arra, hogy mélyen belemélyedjen e tudományágba. Viszont annál inkább lesz helye olyan területeken, ahol most ilyen szépen bontogatja szárnyait, próbálja ki önmagát, tehetségét. Ő most nyolcadik osztályos tanuló. Ballagni fog tovább... Bár megtalálná útját, ahol segítőemberek veszik majd körül, ahol majd tehetsége, tudása kibontakozhat saját maga és még sok embertársa  örömére, javára. 

2017. szeptember 17., vasárnap

MIE Expert Évnyitó a Graphisoft Parkban 2017.



Az iskolai évnyitók után az ország számos városából érkeztek pedagógusok a Microsoft Székházába 2017. szeptember 16-án. Microsoft Innovatív Pedagógusok gyűltek össze, hogy egy tartalmas, és jó hangulatú szakmai rendezvénnyel kezdjék el az új tanévet. Közöttük lehettem én is, mint aki 3-ik éve tagja lehet a világméretű pedagógiai közösségnek. Ha valaki még nem ismerné az előzményeket, akkor ITT és ITT némi betekintést kaphat róla blogbejegyzéseimben. 
Kettős öröm lengte át az eseményt. Ugyanis  örömmel köszöntötték egymást a már ismert társak, és örömmel köszöntöttük a szép számban érkezett új tagokat. 
Azt el kell mondani, hogy bár az új iránt elkötelezett, és lelkes tanári csoportról van szó, ám a járatlan utak, akadályok, technikai nehézségek olykor -olykor kedvünket szegték, de  -bizton állítom, a nap eseménye új reménysugarat adott mindegyikőnknek. Igen, számomra is tanulság, hogy bármennyire is rögösnek tűnik akár egy regisztráció lebonyolítása, soha nem szabad feladni. Közös akarattal mindezt meg lehet oldani. Így tisztultak le a kételyek a nap folyamán a még meg nem oldódott technikai problémák tekintetében . 
Délelőtt plenáris előadások során okosodtunk Prievara Tibor, Rideg Márton és Nádori Gergő által, majd egy finom ebéd után pörgős , forgóban megszervezett szekcióbeszélgetésekre került sor. Valóságosan zsongott a nagy előadóterem. Számomra hatalmas élmény az, amikor már nem küzdeni kell az innováció létjogosultságáért, hanem egy aktív, számtalan kreatív ötlettel rendelkező csapat dugja össze fejét, hogy egymás tudását megosztva gazdagodva menjen mindenki haza. 

Voltak, akik a közösség elé állva is bemutatták újdonságaikat a Hack the Classroom időzónájában. 

Személyes örömöm, hogy elindulhat Magyarországon a Minecraft, online építkezős játék szakkörének szervezése. Én is bejelentkeztem a vállalkozó tanárok csoportjába, s egy online felületen és webináriumokon keresztül tarthatjuk majd egymással a kapcsolatot, és alakíthatjuk ki, honosíthatjuk meg országszerte ennek, a gyermekek körében oly' nagyon kedvelt, és örömteli módon kiváló képességfejlesztő játékot.

Köszönöm szépen a Szervezőknek, köszönöm szépen Orosz Sárának, hogy ilyen magas színvonalú, gyakorlatorientált, és mégis sok mosollyal telt napban lehetett részünk 2017. szeptember 16-án.

Végül egy kép, ami külön öröm számomra mindig. Új ismeretség, új barát Dékány Beatrix, Bea személyében, akivel máris félszavakból megértettük egymást:


2017. szeptember 8., péntek

Felvételi előkészítő karosszékben, otthonról...



Ígéretes kezdeményezésről szeretnék hírt adni Örömpedagógia blogomban. Webkurzus indul ugyanis az online tereken 8-ik osztályos diákoknak ! 12 hetes felvételi előkészítő magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. A linkekre kattintva részletes tájékoztatót kapunk a képzésről. 
A magam részéről csupán annyit kívánok kedvcsinálóként  megjegyezni, hogy bízvást ajánlom a kurzust minden érdeklődő tanuló és szülő számára. Egyrészt azért, mert ismerem a Csapatot, aki létrehozta a tanfolyamot. Farkas Robi online kurzusára csöppentem be 8 évvel ezelőtt, aki emberségével, segítségével és nem utolsó sorban humorával élményszerűvé tette még a legnehezebben elsajátítható ismereteket is. Nos, ez a légkör vár azokra is, akik rászánják majd magukat a felvételi előkészítő ilyen formájára. Másrészt összehasonlíthatatlanul könnyebbé teheti a gyermekek számára ezt, a nem kis megterheléssel járó időszakot azzal, hogy nincsenek helyhez és időhöz kötve, hanem saját maguk szabhatják meg, mikor is lépnek be a Moodle keretrendszerébe.
Iskolámban közelről látom azt, hogy mennyire nagy gondot jelent beiktatni  egy-egy 8-ikos tanuló számára a felvételi előkészítő órákat. Azt is tudom, hogy vannak  szülők, akik kemény pénzeket fizetnek ki a felkészítő tanárok számára. A Webkurzus sem ingyenes, bár a kapott lehetőségekhez képest  - meglátásom szerint - emberbaráti az összeg. Az online felületen tájékozódhatunk erről. 
Az külön remek dolog, hogy a kurzus első hete ingyen kipróbálható. Ez számomra különösen fontos, hiszen nekem is van sajátos nevelési igényű kisdiákom, aki szintén felvételi előtt áll. Izgalommal várom azt, hogy kipróbáljam vele az első hetet. Reménykedem, hogy a sok tekintetben akadálymentes digitális felület meg fogja könnyíteni számára a felkészülést. 
Végül a következő két, rövidke kis videó álljon itt, mint kedvcsináló beharangozó: