2017. szeptember 20., szerda

Amikor a pozitívumok kiemelésére helyezzük a hangsúlyt a személyiségfejlesztésében



Balázskámat, az ő huncut kis mosolyával talán már sokan ismerik, hiszen többször is írtam róla blogomban. Immár 5-ik esztendeje jár hozzám. Az Anyahajónk kedvelt helyévé vált az évek során.  Az ő példája ékesen szemlélteti, hogy mennyire fontos megtalálni tanítványainknál az egyéni tanulási útvonalakat. Mennyire fontos megismerni a gyermeket önmagát, képességeit, erősségeit, a mélyen elrejtett tálentumait, hozott kincseit . Felelősségteljes feladat ez, különösen a gyógypedagógiai nevelés során, ahol számos akadály, hátrány fedi el a gyermekekben szunnyadó tehetségcsírákat. 
Bátor vállalkozás ez, hiszen ebben a szemléletben bizony gyakran el kell térnünk a szokványos, kitaposott nyomvonalakról, és egy teljesen új utat kell megjárnunk adott esetben kisdiákjaink nevelésében. Ez így történt Balázs esetében is, és most boldog vagyok, hogy sokszor mertem változtatni egy foglalkozás menetén, amikor ő jött valami új ötlettel, eltervezett tevékenységgel. 
Már öt évvel ezelőtt látható volt nála, hogy jó kommunikációs képességei vannak. Tanulási nehézségeit enyhítve kérésemre hamar megkapta azt a lehetőséget, hogy tanórán is saját laptopján írjon. IKT-val támogatott foglalkozásaink sikerélményeket hoztak számára. Önértékelése, önbecsülése szépen fejlődött ez idő alatt. Néhány hónappal ezelőtt azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a "Bloghajóján" kívül szeretne egy saját blogot is nyitni, amelyben személyes élményeit szeretné megosztani. Természetesen örültem ötletének, és természetesen a foglalkozás előre eltervezett menete is más lett. Elkészítette ugyanis háttér segítségem mellett Élményblog elnevezésű új blogját, amit meglévő blogja oldalán helyeztünk el. Ezek után szinte ontotta Balázs a posztokat, élménybeszámolókat. Szerencsés helyzetbe van, mert Édesanyja folyamatosan gondoskodik arról, hogy kis öccsével együtt számtalan kirándulásban legyen része. A nyári táborokról, nyaralásokról készült bejegyzéseiben saját fotókat helyez el. Ugye nem kell részleteznem, hogy eme tevékenysége hányféle fejlesztési területet érint, amelyekre pozitívumként hat immár blogger volta. A helyesírási hibákat kérésére együtt szoktuk kijavítani, olykor távsegítséggel. Most van még néhány fejezet, ami még várat magára, de előbb, vagy utóbb megtörténik mindegyik bejegyzés kijavítása. 

Jelen blogbejegyzésem apropóját egy Facebook megosztás adta. Tegnap ugyanis Balázskám foglalkozási idején kívül bekopogott hozzám, és hatalmas mosollyal mondta, hogy van egy nagy örömhíre, elmondhatja-e. Boldogan közölte, hogy egy blogbejegyzése megjelent a Facebookon.
Megírta ugyanis élményeit az Alkimista táborról, és elküldte a Szervezők számára. Ők vissza is írtak neki, megköszönve a beszámolót, és megkérdezték tőle, hogy közölhetik-e a Facebook oldalukon. 

Nem is részletezem, milyen élményben volt Balázsnak része azon a héten.  Helyette álljon itt  blogbejegyzése, amely immár a Magyar Vegyészeti Múzeum Facebook oldalán olvasható: https://www.facebook.com/VegyeszMuzeum/?fref=ts


http://bit.ly/2hgFr0N


 Azt tudom, hogy Balázskám nem a matematika tudományát fogja öregbíteni a jövőben... A legfontosabb, gyakorlati életét segítő  matematikai alapismereteken kívül nem is lesz szüksége arra, hogy mélyen belemélyedjen e tudományágba. Viszont annál inkább lesz helye olyan területeken, ahol most ilyen szépen bontogatja szárnyait, próbálja ki önmagát, tehetségét. Ő most nyolcadik osztályos tanuló. Ballagni fog tovább... Bár megtalálná útját, ahol segítőemberek veszik majd körül, ahol majd tehetsége, tudása kibontakozhat saját maga és még sok embertársa  örömére, javára. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése