2015. május 14., csütörtök

Az eTwinning 10. évfordulója az Anyahajó Stúdióban


Nem szeretem kis tanítványaimat száraz gyakorlóanyagokkal terhelni, mert ők sem szeretnek száraz gyakorlóanyagokkal küszködni. Különösen akkor nem , amikor foglalkozásaink a délutáni órákban, a hosszú, koncentrációt maximálisan igénybe vevő tanórák után, és a sokszor kemény házi feladatok megoldása előtt történnek. Kis lazításra, pihenésre, jókedvre, kacagásra lenne szükségük ilyenkor, hogy a bennük felhalmozódó feszültség, gátlás valamiképpen oldódjék. Végtére is feladatom a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, ami egész valójukat, testi-lelki-szellemi állapotukat terápia alá venné. Ez a feladat nem szűkülhet le csupán egy akár kitűnő szakmaisággal végzett diszlexia-reedukációra, vagy akármilyen kognitív tudást pótló oktatóanyag átadására. Ilyenkor még önmagában a számítógép, tablet, okostelefon sem megváltás a kezünkben. Valami leleményes ötlet, valami számukra kedves folyamat, mondhatnám divatos nyelven projekt az, amibe elrejthetünk sok minden fejlesztést célzó gyakorlatot. Az orvosságot is könnyebb beszednünk, ha édességgel van körbevonva. Sokszor hivatkozunk a pedagógiai módszertanok során a cselekvésbe ágyazott ismeretelsajátításra. S ha az a cselekvés egy játék, avagy játékos kerettörténet, bízvást megnyerhetjük kis tanítványainkat, motiválttá tehetjük őket ez informális tanulási folyamatban az ismeretelsajátításra. Ennek érdekében , e célból figyelem az interneten felkínált közösségi játékokat, amelyek hosszabb rövidebb ideig izgalomba tartják a csapatot, s a különböző nyeremények, érmék, pontok megszerzése reményében fokozzák aktivitásukat biztosítva számukra a Flow-élmény valóságát. Természetesen olyan eseményben veszünk részt, amit előzőleg jól megfontoltam, és átgondoltam, hogy azok a gyermekek Szakértői Véleményében megfogalmazott fejlesztési célokat szolgálják.
Így fogadtam el néhány hónappal ezelőtt egy meghívást az egyik eTwinning projektbe. Írtam is már erről ezelőtti blogbejegyzésemben
Mivel már ötödik hónapja ismerték a gyerekek az eTwinninget, így arra gondoltam, hogy vegyünk mi is részt az Európát átívelő nagy közös ünneplésben, azaz találjunk ki  mi is valamit az eTwinning 10 évfordulójára. Plakátot készítettünk hát, mégpedig -  fejlesztve digitális kompetenciájukat - a Padlet alkalmazást hívtuk segítségül munkánk során: 




Készítettünk közös fotót is ez ünnepnap alkalmából. Nem könnyű ilyenkor összehívni a kis Csapatot, mert különböző osztályokból, különböző időpontokból járnak hozzám a gyerekek. Sikerült azért néhány perc alatt beterelni őket az Anyahajó Stúdióba az egyik szünetben. Így készülhetett el ez a fotó szélsebesen: 


Elkészülte után máris továbbrepítettük a Twitterre.

Egy "bibi" azonban  becsúszott a nagy sietségben. Mégpedig az, hogy az előkészített 10 kis gyertyát elfelejtettem meggyújtva az  asztalra tenni. Ám a foglalkozásra bejövő gyerekek nem hagyták annyiban. Így készítettünk egy szülinapi gyertyás képet is a Twitter számára:



Balázskánkról már írtam egy előző bejegyzésemben. "Kismadaram" ezen a napon sem hagyott cserben... Igaz, nem kis kifutópályára van szüksége, de a helyet, teret biztosítom számára, mert tudom, hogy jót teszek vele. Balázs "enyhén szólva" kreatív fiúcska... Bármi történik velünk az Anyahajó Stúdióban, azt ő rögtön továbbgondolja, és azonnal aktív cselekvési ötletei támadnak. Így volt ez ezen a születésnapon is. Látva, hogyan töltöm fel a fotókat a Twitterre, ő máris azt kérte, hogy neki is legyen külön Twittere. Őszintén szólva, most is volt némi tervem Balázzsal a foglalkozás mikéntjét illetően. De ha én azt erőltettem volna e percben , biztosan szárnyát szegem, és akkor a gyakorlásban, fejlesztőfeladatok megoldásában nem lett volna öröme, valamint tudását, tehetségét sem mutathatta volna meg. Így azután megint szabad volt számára a "terep"... "Jól van Balázs, ám legyen Twittered, de nem tudok neked segíteni most, mert Lacival feladatokat oldunk meg." Balázs öntudatosan nézett rám, és megnyugtatott, hogy erre egyedül is képes. Néhány perc sem telt el, már mutatta profilképpel feltöltött regisztrált oldalát, és csak annyit kérdezett, hogy hogyan lehet üzenetet feltölteni rá. Én megmutattam, és kisvártatva már két üzenetet is elküldött, ráadásul fotóval is illusztrálta:




S ez még mindig nem volt elég számára, hanem elkérte digitális fényképezőgépemet állvánnyal együtt, s ő nekilátott alkotni...  Megint "nyeltem egyet", és összpontosítottam minden eddigi tudásomat, gyermekismeretemet, és igen-t bólintottam kérésére. S hogy mindebből mi született meg? Egy olyan "valami", amit kár lett volna kihagyni... Percről-percre fogalmazódott meg benne a forgatókönyv a videóhoz. Ő állította be a fényképezőgépet az állványon, ő lépett a kamera elé, ő kereste ki gyorsan a zenéket az egyes részekhez, ő gondolta ki, hogy meginterjúvol engem... Egyszóval, megmutatta gazdag lelkivilágát, érzékenységét, fogékonyságát az új és érdekes dolgok iránt. Most láttam meg igazán, hogy van értelme küzdeni, mindig valami újat alkotni, hiszen ezek a gyerekek ezt magukkal fogják vinni. Hihetetlen ereje van a mintaadásnak, s így hatalmas a felelőssége is egy pedagógusnak. 
A foglalkozás végéhez érvén, kértem Balázst, hogy fejezze be a forgatást. Ő persze rögtön neki is fogott volna a videó elkészítéséhez, amit természetesen  kissé későbbre tettünk. A film vágásában segédkeztem Balázsnak, de tudom, nemsokára már azt is önállóan fogja csinálni a Movie Maker alkalmazásában. A 25 perces videóból készítettünk egy 10 perces kis bemutatót. Ha lesz olyan kedves Olvasó, aki rászánja magát, és végig nézi a felvételt, nem technikai remeket fog látni, hanem valami egészen mást... Egy kis tehetség szárnypróbálgatását, amit gátolni, visszafogni bűn lenne egy pedagógus részéről. Tudom, bátorság kell ahhoz, hogy valaki a megszokott ösvényről látszólag letérjen. Megkérdezhetné valaki, hogy nem marad le Balázs így a kötelezően előírt fejlesztési feladatokat mellőzve? Bízvást mondom: nem. Egyrészt,  egy merőben új és a modern idők kihívásainak megfelelő kompetenciákkal lesz felruházva, ami ellensúlyozza tanulási nehézségeit. Másrészt, ezekben a tevékenységekben benne vannak informálisan azok a fejlesztési lehetőségek, amik számára előírtak. S mind ezeken felül egy olyan tehetség-rehabilitációban részesül, amely során kivételes tálentumai nyilvánvalókká válhatnak, és kiteljesedhetnek az ő jövőbeli boldogulására, valamint sokunk örömére.  Hiszem azt, hogy az Anyahajó Stúdió mindmegannyi tevékenysége, szobácskánk ingergazdag, új tudást inspiráló tanulási környezete, meleg, barátságos hangulata komplex módon segíti őt integrált oktatását illetően.

Végül következzen az a tíz perc, amit Balázs készített az eTwinning ünnepen: 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése