A következő címkéjű bejegyzések mutatása: e-learning. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: e-learning. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 22., csütörtök

Tanévzárás küszöbén jövőbe tekintés...


A 2013/2014. tanév vége felé közeledve igyekszem rögzíteni azokat az eseményeket, amelyekben részt vettem az elmúlt hónapokban, hetekben. Ebben a blogbejegyzésben két konferenciáról is szólni szeretnék, majd ezt követően néhány személyes gondolatot kívánok megosztani kedves olvasóimmal.
Az egyik konferenciára szerencse folytán kislányom révén juthattam el április 3-án. Magyarország legnagyobb mobiltechnológiákkal és startupokkal foglalkozó konferenciájának a  VAM Design Center épülete adott helyet. 


A Smartmobil 2014 konferencia honlapján részletesen tájékozódhatunk arról a gazdag programról, amely során megismerhettük a technológia és az innováció legbefolyásosabb szereplőit. Kislányom, Irma a CCO Magazin gyakornokaként tudósított az eseményről. Egyik teremből a másikba sétálva ámulva konstatáltuk azt a előrehaladást, amit neves külföldi és hazai szakemberek prezentáltak a mobiltechnológia és applikációfejlesztés területén. Kezünkben tartva okostelefonjainkat percről-percre tájékozódhattunk a programról az SM 2014 mobilalkalmazása jóvoltából, valamint folyamatosan követhettük az előadásokat a Sopreso prezentációs webalkalmazáson keresztül, ahol ki-ki tetszését kinyilváníthatta, de akár kérdését, hozzáfűzését is megtehette, amire azonnali választ is kaphatott az előadás befejeztével. 



Hosszú időt venne igénybe, ha részletesen szólnék a végtelen lehetőségek tárházáról, amit a csúcstechnológia kínált e napon, így csupán a számomra legnagyobb élményt nyújtó találkozásokat említem meg. Részt vett a konferencián Halácsy Péter, a nemzetközi színtéren az egyik legsikeresebb magyar startup cégnek a Prezi -nek társalapítója és technológiai vezetője. Hallgathattuk professzor Mérő Lászlót, aki  matematikus, publicista, pszichológus, az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára. Az ő nevéhez fűződik egy olyan számítógépes játékokat gyártó cég alapítása (1987), amely sikeres játékokat készített amerikai, japán és európai megrendelőknek. Láthattuk, hallhattuk az Egyesült Államokból érkező Dr. Rafael Grossmann sebészorvost, aki elsőként használta a műtőben a Google Glass szemüveget. Olyan technológia ez, amelynek segítségével a műtétet más orvoscsoportok is követhetik iPad-en, és konzultálhatnak ezen közben a műtétet végző orvossal.

Pedagógus lévén  a csúcstechnológia oktatási alkalmazásait kerestem a nap folyamán. Örültem, amikor rátaláltam egy teremre, ahol éppen  a Microsoft Imagine Cup verseny hazai döntője kezdődött el. Döbbenetes volt számomra az a tudás és elkötelezettség, amellyel a diákok bemutatták ötleteiket. Hallgatva őket, látva újszerű, tanítást-tanulást segítő mobilalkalmazásaikat, pillanatok alatt az iskolapadban éreztem magamat, őket pedig katedrán láttam. A nyertes projektekről ITT olvashatunk.


A másik konferencia, amelyről szólni szeretnék április 15-én volt a Magyar Telekom Székházában. Címe: 


Olvasva előzetesen a programot, sok kedves ismerős előadása csábított. Gyógypedagógusként érdekelt a Bárczi Gusztáv Digitális Tananyagfejlesztő Program ismertetése. Örültem, hogy két olyan alkalmazás is bemutatásra került, amelyet már gyakorlatban használok a fejlesztéseim során. Ez az Okos Doboz digitális teszt -és feladatgyűjtemény, valamint a Duolingo nyelvtanulásra szolgáló weboldal. 
Bejegyzésem elején néhány személyes gondolatot ígértem megfogalmazni a két konferencia kapcsán.
Mindkét esemény megerősített abban, hogy milyen kreatív, cselekvésre kész, sok jó ötlettel bíró fiatalság vesz körül bennünket. Látva lelkesedésüket, innovatív mobilalkalmazásaikat, szerencséseknek mondom őket. Valahol szárnyakat kaphattak a bennük rejlő tehetség kibontakoztatásához. Elgondolkodtam, vajon hányan is vannak még, akik gúzsba kötve várják képességeik megmutatását... Hagyjuk szárnyalni őket, mutassák csak meg kreativitásukat iskolai környezetükben! Természetesen nem könnyű a dolgunk feszes, előre megírt tanmenettel, ráadásul esetleg a modern technológia eszközhiányával küszködve. De vagyunk mi is olyan kreatívak, hogy bizton megtaláljuk ilyen körülmények között is tanítványaink fejlődési lehetőségeit.
A másik gondolatom, amit itt a tanévzárás időszakában megfogalmazok,  hogy meglátásom szerint a mobiltechnológia, az e-learning lehetősége kiemelt jelentőséggel bír a gyógypedagógia területén. Sok esetben nagyon nehéz a fejlesztő foglalkozásokat beilleszteni a nagyon szoros tanítási menetbe. Van, hogy nem is tudnak eljönni fejlesztésre a gyermekek a különórák, vagy esetleg betegség vagy egyéb, más ok miatt. Viszont ilyenkor, otthon, nyugodt, pihent körülményben ideális helyzetben tudják a számukra elküldött e-learning-es feladatokat elkészíteni, s egy digitális osztályterem online alkalmazása segítségével elküldeni. 

Az Online Oktatás Konferencia oldalán olvasható egy cikk, amely az "Online oktatás kontra hagyományos oktatás" címet viseli. Bejegyzésemet zárva ebből idézek:

"A XXI. század a változás százada. Változtatni kell szemléletünkön, életvitelünkön, az élethez való hozzáállásunkon. Amit eddig megtanultunk, megtapasztaltunk kevés lesz a következő évtizedekben. Ez a változás az oktatást is érinti."


2012. december 19., szerda

Palacsinta díjkiosztó ünnepség 2012.12.17-én



A Sulivilág virtuális osztálytermében tanuló kisdiákok almagyűjtögető, pontszerző versenyének díjkiosztó ünnepségén készült néhány felvétel. Kedves pillanatok, amelyeket szíves szeretettel megosztok.
Íme: 


2011. június 9., csütörtök

Rövid, szöveges összefoglaló az együttműködés tapasztalatairól





"Ismétlés a tudás anyja..." Ezzel az idézettel kezdtem újra a Promt Oktatóközpont e-learning áttekintés elnevezésű kurzust. A gyakorlatok ismételt megoldásai során egy csodálatos természeti törvényszerűség jutott eszembe, amit a Sors számunkra az állatvilágban mutatott be. Ez pedig nem más, mint a tehenek kérődzése. Igen, hiszen mindannyian tanultunk arról, hogy mennyire fontos az emésztés folyamatában a kérődzés momentuma. Hát valahogyan így voltam én is ezzel a sok ismeretanyaggal. Bevettük, megettük hónapokkal ezelőtt, gyorstempóban haladva, egymás után  a megoldandó feladatokat. Tán még meg sem emésztettük az egyiket, máris jött a másik alkalmazás egymás után... És most, egy olyan szakaszt zárhatok le öt hét után, amiről elmondhatom: emésztettem a megismert web 2.0-ás eszközöket. Újra éreztem "ízüket", a gyakorlatban hasznosíthattam őket  . Elmondhatom: kellemes, hasznos időtöltés volt számomra a kurzus megismétlése. Tudatosabbá váltak számomra az alkalmazások, nem jelentettek akkora izgalmat, feszültséget azok , amiket az előzőekben emészthetetlennek véltem. Summázva annyit tudok mondani: MEGÉRTE!
Köszönöm tutoraimnak, Marikának, Robinak a lehetőséget, s köszönöm a régi s a most megismert Társaimnak, hogy jó hangulatban, egymást bátorítva, támogatva, olykor a humor éltet adó nedveivel felplusszolva tölthettük el ezt a mindannyiunk számára igen hasznos öt hetet.

E-learning - a jövő iskolája (e-learning áttekintés)-(5.hét)

TC01-04 Web2.0 az oktatási gyakorlatban (pontszerző feladat)


kép forrása: pingmag.jp
Amikor ezt a pontszerző feladatot készítettem néhány hónappal ezelőtt, még mit sem sejtettem arról, hogy mekkora élményt fog jelenteni gyermekeimnél az interaktív tábla használatba vétele. Bár a kisebb monitorok is alkalmasak lehetnek arra, hogy diákjainkat bevezessük a web 2.0-ás eszközök tanulást segítő alkalmazásaiba, de ez az interaktív tábla segítségével hatványozott sikerrel történhet meg.

Már írtam előbbi blogbejegyzéseim egyikében a Jigsaw Planet puzzle készítő programról, amit akkor még nem próbáltam ki a gyermekek között. Most elmondhatom, kedvelt játékukká vált azóta. Igen, játéknak mondom, mert úgy élik át az ilyen eszközökkel való ismeretátadást. Ma valóban szükség van arra, hogy egy pedagógus kreatív ötletekkel rendelkezzen. Ezt a programot is be lehet vinni bármely tantárgy oktatásába, csak ki kell találni, hogy milyen puzzle készüljön éppen abban a témakörben. A gyógypedagógia területén is számos képességet lehet fejleszteni ezzel a játékkal. Most legutóbb Magyarország térképét kerestük meg a Google segítségével, amit azután többféle formában is elkészítettünk puzzle játékká. Íme néhány felvétel az órai "munkából":



Az elmúlt kurzus alkalmával nagy lelkesedéssel írtam az Egyszervolt.hu magyarországi internetes gyermekportál mindmegannyi motiváló eszközéről. Most sem csökken látogatásunk az oldalt illetően,-sőt!
Megalakítottuk a  mi saját Traff Parkunkat , amit azután alig győzünk sokszor rendben tartani. Megint csak nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a mozgásukban is súlyos akadályokkal küzdő gyermekeknek mekkora  élmény, hogy ők irányíthatják saját rendszámmal bíró autójukat. Ők "vezetik be" a különböző szerelőműhelyekbe, és még sorolhatnám azt a sok aktív tevékenységi lehetőséget, amit ez az alkalmazás nyújt számukra. Nagy öröm, ha a számítógépen végigmehetnek az egyes állomásokon, de ennél még nagyobb az örömük, ha az interaktív táblánál viszik véghez mindmegannyi tevékenységüket.
Íme ezekből az élményszerű foglalkozásainkból is következzen néhány fotó:






E-learning áttekintés (5. hét) - Közösségi hálózatok

kép forrása: amipilvaxunk.eu
Gyakorlat
A közösségi hálózatok pozitív hatásaival kapcsolatban nagyon sok kétkedő írás jelenik meg, sokan egyenesen károsnak tartják, azt mondják, hogy csak felszínes kapcsolatokat szül, felesleges időtöltésre csábítja a fiatalokat. Mit gondolsz erről? Mit gondolsz a közösségi hálózatokban rejlő pedagógiai lehetőségekről? Szerinted van ilyen lehetőség egyáltalán? Ird le a blogodon vagy a hálózati naplódban!



Mint már az előzőekben írtam, most ismétlésképpen veszek részt az e-learning áttekintés elnevezésű kurzusban. Így erre a kérdésfelvetésre is válaszoltam a gyakorlatok során, ám akkor még mit sem tudtam a SULIVILÁG készülőben lévő, internetes közösségi portáljáról. Ennél fogva most biztos nem fogok ismétlésekbe bocsátkozni válaszom során. Az újdonság erejével hatott rám a hír pár hónappal ezelőtt, hogy a pénzessé vált Ning hálózat helyett itt a magyar, ingyenes, iskolákat, tanárokat, diákokat, szülőket egybegyűjtő közösségi oldal. S most az év befejeztével elmondható, sikerrel depütált a lap! Óvodák iskolák, gimnáziumok, főiskolák, egyetemek sorakoztak fel a portál közösségébe. Vannak "zászlóvivők", akik minden erejüket latbavetve végzik közösséggazdai szerepüket. E néhány hónap is ékes bizonyíték arra, hogy ebben az új kezdeményezésben igen jó pedagógiai lehetőségek rejlenek. Meglátásom szerint azonban nem szabadna elodázni a belépést iskoláink részéről, mert később nehezebb kedvet csinálni egy olyan fiatalnak hozzá, aki már szinte folyamatosan Facebook-lakó lett. Nem azt gondolom, hogy el kell őket onnan csábítani, hiszen merő és hiábavaló próbálkozás lenne. Csupán a SULIVILÁG oldalán tudnánk őket valami varázslatos ötletességgel rávezetni őket az internet hálózati illemtan (Netikett) alapvető szabályaira. Hogy ha majd kilépnek a "nagybetűs életbe", és bekapcsolódnak az általunk kevéssé kontrolált nagy Facebook csapatába, akkor birtokában lehessenek az e-Kultúra minden szépségével és értékével.

2011. május 28., szombat

TC01-03 Netgeneráció (pontszerző feladat)


 Kérdések

  • Milyen tanulási szokásokkal jellemezhető a mai magyar iskolás (13-18 éves) korosztály?
  • Ismerjük-e internetezési szokásaikat?
  • Mennyire fontosak számukra a virtuális közösségek?
  • Rájuk is igaz az, hogy „folyton be vannak kapcsolva?”
  • Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani? Vannak erre eszközeink, dszereink, ötleteink?


Milyen tanulási szokásokkal jellemezhető a mai magyar iskolás (13-18 éves) korosztály?

Két különböző területre van ezzel kapcsolatban némi betekintésem. Az egyik a gyógypedagógusi tevékenységem révén, a másik saját lányaim  tanulási szokásait szemlélve. 
Intézményünkben általánosan az mondható el, hogy a gyermekek, fiatalok  nagy része olyan szociokulturális háttérrel rendelkezik, hogy otthoni tanulásra nem igazán lehet építeni. Így a napközi foglakozások során oldják meg házi feladataikat.
Lánykáim igen szigorú időbeosztással kell, hogy éljenek, ami a tanulást illeti, hiszen lépten-nyomon csak az egymás után szinte szünet nélkül sorakozó témazáró dolgozatokra kell, hogy készüljenek.

Ismerjük-e internetezési szokásaikat?

Úgy vélem, nem igazán mondhatunk erre határozott igen-t. Bármennyire is igyekszünk kísérni őket veszélyes  és nem veszélyes szörfözéseikben, de nem ülhetünk mellettük, hogy mindent kontroll alá vegyünk. 

Mennyire fontosak számukra a virtuális közösségek?

Saját megfigyeléseim alapján elmondhatom, hogy nagyon fontosak számukra a virtuális közösségek. 
Saját kislányaim már túljutottak az újdonság erejével ható iwiw-es "forgatagon". Számtalan kapcsolatfelvétel jellemezte azokat az időket. Rengeteg fényképfeltöltés, ami nem kis izgalmat jelentett számomra. 
Talán mára már óvatosabban, szelektálva kerülnek fel az élményt osztó felvételek, - de már nem az iwiwre, hanem a Facebookra. 
Iskolámban csak szeptembertől indult el a tanulásban akadályozott csoportban az iwiwre való regisztrálás.
Ez kimondottan az ő kérésük volt, ami azt jelzi, hogy ezek az akadállyal élő fiatalok is értesülnek környezetükben az internet-adta lehetőségekről. Szülői beleegyezéssel el is készítettük számukra a belépési lehetőséget. Hihetetlen módon motiváltak a közösségi életre. Ez egyrészt nagyon hasznos, mert észrevétlenül sajátítják el a számítástechnikai ismereteket, gyakorolják az írást, olvasást, viszont van egy nagyon veszélyes oldala is, mégpedig  sérültségüknél fogva a kiszolgáltatottság, sebezhetőség. Úgy gondolom, nagy feladat hárul ezzel kapcsolatosan ránk, gyógypedagógusokra, hogy kellő segítséget adhassunk ezeknek a fiataloknak a világhálón való biztonságos közlekedéshez.

Rájuk is igaz az, hogy „folyton be vannak kapcsolva?”

Iskolámban meghatározott időkben kapcsolhatják be a gyermekek a számítógépet. Látva határtalan lelkesedésüket, az a meglátásom, hogy ők is "folyton be lennének kapcsolva", ha tehetnék. De most még többüknek nincs otthon lehetősége az internetezésre. Vagy azért mert nincs otthon gép, vagy pedig azért, mert féltik a szülők a számítógépüket átadni gyermeküknek.
Itthoni viszonyokra azt tudom elmondani, hogy egyértelmű a Facebook használata kislányaimnál. Erős akarattal, de meg tudják állni, hogy nem fut el az idő a hosszas internetezéssel. Viszont a telefonálást, e-mail levélváltást is szinte majdnem teljes mértékben kiváltja a Facebook számukra.

Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani? Vannak erre eszközeink, dszereink, ötleteink?

Nagyon jó kezdeményezésnek tartom ehhez  a SULIVILÁG közösségi oldalát. Sok lehetőség rejlik benne. Meglátásom szerint elkötelezetten, odaadó munkával, kreatív ötletekkel ide tudnánk csábítani diákjainkat. Az internetezésre fordított energiát nagyon szépen lehetne ezáltal az iskolában hasznosítani. 

2011. május 20., péntek

TC01-02 Miért éppen e-learning (pontszerző feladat)


„Miért éppen az e-learning?”- rövid összefoglaló az eddigi tapasztalatokról, elképzelésekről

Kurzusunk második hetének pontszerző, zárófeladataként kaptuk meg a címben megfogalmazott kérdést. Azok számára, akik megtiszteltek azzal, hogy szakmai blogom bejegyzéseibe belepillantottak, talán nem kell részletes magyarázattal szolgálnom a feltett kérdésre, hiszen a gyakorlatok során számos, igen jó és üdvös oldalát érintettem az e-learning képzésnek.
E rövid összefoglaló most csupán azokat a szempontokat érinti, amelyek a feladatban szerepelnek.
a)   Foglalkozott korábban az e-learning módszerekkel? 
         Igen, hiszen e mostani kurzust már hónapokkal ezelőtt elvégeztem.

b)   Milyen elképzelései, céljai vannak a továbbképzéssel kapcsolatban? 

Ismereteimet alaposabbá kívánom tenni a kurzus újboli felvételével annak érdekében, hogy munkám során a web 2.0-ás eszközöket megfelelő biztonsággal alkalmazhassam.


c)   Milyen elvárásai vannak a továbbképzéssel kapcsolatban? 

Elvárásaim nincsenek. Inkább örömömet fejezem ki, hogy a képzés anyagát saját időbeosztásom szerint, itthon, íróasztalom mellett sajátíthatom el. A gyakorlatok megoldása során módom van az önálló tanulás elsajátítására. Emellett-ha problémám támad-támaszkodhatok a tutori segítségre.


d)   Van reális lehetősége arra, hogy a hálózati tanulási módszereket beépítse a saját pedagógiai munkájába? Mennyire adottak a feltételek? Vajon van-e fogadóképes kereslet a diákok részéről? 

Látok reális lehetőséget arra, hogy a hálózati tanulási módszereket beépítsem saját pedagógiai munkámba. A feltételek adottsága-meglátásom szerint- viszonyítás kérdése. Ha azt nézem, hogy kis hazánk számos intézménye csodálatosan felszerelt állapotba került a TIOP-os pályázatoknak köszönhetően, akkor azt mondom: igen sok viszontagsággal teljes nálunk az informatikai géppark működése. Ha viszont azt nézem, hogy bizony vannak még olyan iskolák, ahova mindezideig egyetlen interaktív tábla sem került, és számítógép is alig –alig van az osztálytermekben, akkor ehhez képest nálunk adottak a feltételek. Azonban emberi gyarlóságaink egyike, hogy hajlamosak vagyunk magunkat inkább a jobb helyzetben lévőkhöz viszonyítani, ami pedig egyébiránt vagy az irigységet, vagy pedig a bosszankodást, elkeseredettséget hozza ki belőlünk. Én megpróbálok mindegyiknek ellent állni, és az éltet adó humor nedveivel túlélni a tanórákon kialakult olykor kaotikus helyzeteket. Ezen kívül szeretek álmodni, és mindig végtelenül szoktam örülni, ha nagy-nagy álmaimból valami kicsi álom egyszer csak megvalósul.
S hogy van-e fogadóképes kereslet a diákok részéről?
Erre szinte szavakat sem tudok találni, hogy gyógypedagógusként, ezzel kapcsolatosan milyen napi tapasztalatokat szerzek minden akadállyal megterhelt, nehéz sorsú kis diákjaim között. Hatalmas motiváció hajtja őket, hogy valamit is kompenzálni tudjanak a gép- adta lehetőségek segítségével. Számukra ez a kommunikáció kibővülése. Olyan teret kapnak a számítógépes programok, s az internet által, amit addig még nem tapasztaltak meg. Nem beszélve az interaktív tábla mesés világáról. S vannak most még ezen kívül „anyaméhben” dédelgetett terveim, elképzeléseim, amelyek talán távlatokat nyithatnak majd meg számukra személyiségfejlesztésük egész területén. Egy másik pedagógiai kurzus kapcsán ugyanis kezdek bepillantást nyerni egy olyan távoktatási formába, ami a Second Life világában valósulhat meg. És most igen nagy álmaim lettek egyszerre…

2011. május 19., csütörtök

E-learning áttekintés-kurzusgyakorlatok VI.




gy2_10. Nézz körül néhány hazai tananyag-adatbázisban! Találtál olyan példát, amivel fejleszthetőek a felsorolt kompetenciák? Oszd meg velünk véleményedet a fórumon! Ird le a gondolataidat a tanulási naplódban!


Erre a kérdésre summázott válaszom az, hogy minél jobban beleássa az ember magát az internetes pedagógiai oldalakba, annál több, jobbnál jobb kincsesbányára lel, ami a szakmai anyagokat illeti. Igen, nap mint nap találkozom azokkal a hírportálokkal, tanárblogokkal, akik szinte ontják magukból a "rögtön és most" alkalmazható tananyagokat, oktatásban alkalmazható web 2.0-ás eszközöket. Mindannyian profitálunk ebből a mindig újat adó hírfolyamból. Mi pedagógusok azonnal a legfrissebbet tudjuk nyújtani diákjainknak, ők pedig gyönyörűen ívelhetnek ezáltal minden jellegű kompetenciájuk fejlesztésében. Úgy vélem, hatékony együtt-tanulás ez a tanár-és diákja kölcsönös együttműködésében. Nem szaporítva tovább  a szót, megpróbálok felsorolni  a teljesség igénye nélkül most olyan internetes oldalakat, web 2.0-ás eszközöket, ahonnan nap mint nap kaphatok új és új tananyag-elemeket, ötleteket, bevált gyakorlatokat napi felkészüléseim megsegítéséhez.
Íme csak néhány a sokból: 

gy2_11. Az előző gyakorlat megoldásához nyilván meglátogattál néhány weboldalt. Ha van közöttük olyan, amit szívesen megosztanál velünk, jegyezd be a kurzus közös könyvjelzői közé a "delicious"-ra! Nézz körül a meglévő könyvjelzők között, szűrd le a cimkékkel a "tananyagadatbázis" címkéjű hivatkozásokat.



    Hála az előző kurzusnak, azóta nekem is van "delicious" könyvjelző rendszerem. Hasznos voltáról most nem zengenék ódát, csupán minden pedagógustársamnak tiszta szívből ajánlom használatát. 

    E-learning áttekintés-kurzusgyakorlatok V.



    gy2_8. A Szertárban van egy közös tananyag-adatbázisunk. Látogasd meg az adatbázist, nézd meg milyen metadatokkal írjuk le a tananyagelemeket! Vedd elő valamelyik saját készítésű "tananyag-elemedet" (ilyen mindenkinek van!) - ez lehet egy digitális fénykép, egy Word-ben megírt feladatlap, egy Excel táblázat, grafikon, bármi, amit segédanyagként az óráidhoz készítettél! Töltsd fel a tananyagelemet, ellátva a leíró metaadatokkal! Hogyan? Segítséget kapsz a súgóban: "Tananyagelem feltöltése"

    Egy oktatóprogramokkal kapcsolatos feladatlapot töltöttem fel ezúttal immár közös tananyag-adatbázisunkba. Szépen gyűlnek benne a "tananyag-elemek". Kézzelfogható módon tapasztalható munkánk "hozadéka". Ahogyan erről már többen is írtak, és szóltak, - valóban csak egyszer kell egy ilyen "tananyag-elemet" elkészíteni, de utána  közös raktárunkból többször is, többünknek is elő lehet venni.




    gy2_9. Látogasd meg a http://www.teacherspayteachers.com weboldalt. Itt a tanárok a világ minden tájáról kínálják a kisebb-nagyobb oktatási anyagaikat. Lehet válogatni, értékelni, ingyen, illetve pénzért digitális tartalmakat letölteni. Vedd szemügyre a metaadataikat, nézz bele egy két tananyagba! Ugye, neked is van sok-sok elfekvő készleted a tanári iróasztalának fiókjában! Mi magyarok, miért nem kínáljuk a sajátunkat? Mit gondolsz erről? Írj pár sort a tanulási naplódba!


    Meglátásom szerint nálunk is szépen tudna működni egy ehhez hasonló közösségi oldal. Hallottam is ilyen tervekről, kezdeményezésekről. Nagyon sok mindent tudnánk mi is a közös asztalra tenni. Ha lenne olyan vállalkozókedvű  embertársunk, aki ráadná fejét egy ilyen jellegű lap működtetésére, talán nem vallanánk szégyent, és hatalmas méretekben kerülnének napvilágra rég elfeledett vagy akár a legújabb keletű kincsek.

    2011. május 18., szerda

    E-learning áttekintés-kurzusgyakorlatok III.

     gy2_6. Az angol gyerekeknek készült az online multimédiás megoldás, "mesélő" http://www.mrsp.com portál. A könyvespolcról kiválasztott könyvet egy híres angol színésznő olvassa fel. Nem igazán "multi" média, hiszen a gyerekek leginkább a hangra figyelhetnek, a hosszú felolvasást mindössze néhány kép bevillanása töri meg. A mesehallgatáson kívül a gyerekek találnak a portálon néhány aranyos kis játékot is. (Kíváncsi lennék arra, hogy az angol gyerekek mennyire kedvelik, mennyire látogatják?). Mit gondolsz, mi tudnánk az angol nyelvoktatásban használni? Látogasd meg az oldalt, és írj erről néhány sort a tanulási naplódban!

    Mivel angol nyelvet nem tanítok, így véleményt sem alkothatok a program ilyen jellegű használhatóságáról. Arról sem tudnék biztosat állítani, hogy az angol gyermekek mennyire kedvelhetik a programot, mivel nem ismerem szokásaikat, értékrendjüket. Csupán a magam gyakorlatából kiindulva tudom leírni azt, hogy nagyon kritikus kis csapattal állunk szemben, amikor gyermekek számára készítünk valamilyen játékos, ám oktató jellegű programot. S mint gyógypedagógus elmondhatom, hogy a mi gyermekeink különösképpen jó fokmérői a programok alkalmazhatóságának. Ők gátak, kertelések nélkül azonnal és spontán reagálnak, ha valami nagyon jól eltalált, számukra motiváló portál kerül eléjük, de azt is kertelés nélkül lereagálják és kimondják, ha kritika illeti kínálatunkat. Nem véletlenül értékesek a nagy reformpedagógusnak, Mária Montessorinak pszichológiai megfigyelései, amelyeket agysérült gyermekek között végzett,  s amelyeket azután a világ számos országában hasznosítottak ép gyermekek között is. Nos, röviden annyit tudnék leírni az angol gyermekportálról, hogy nem biztos, hogy teljes sikert aratna az én kis tanítványaim között. A mostani felgyorsult, pörgő világunkban ugyanis nem mindig elégíti ki őket az , ha egy nénit látnak maguk előtt a képernyőn, aki mesét mond nekik. Sőt, sokszor ahhoz sincs elegendő türelmük, hogy a meséhez tartozó, aranyos kis animációkat végig nézzék. Ők már a számítógép egerén tartják kis ujjacskájukat, és azt várják, hogy milyen interaktivitást ad lehetővé számukra az adott játék vagy valamilyen oktatójellegű alkalmazás. Ők maguk akarnak alkotni, tenni valamit a meglévő világhoz, ami egy nagyon pozitív, előremutató dolog fejlesztésük során. Így nap mint nap megkapom tőlük feladatomat, hogy kutakodjak a sok internetes és nem internetes oktatóprogram, alkalmazás között, hogy ösztönös cselekvési vágyukat, alkotni akarásukat kielégítsem. Az elmúlt kurzus során részletesen írtam az http://egyszervolt.hu. díjnyertes, magyar gyermekportál számos, igazán motiváló programjáról, amely fellelhető blogom régebbi bejegyzéseiben. Akkor még nem leltünk rá a réten megbúvó kis autóra, ami a Traffpark izgalmas világát nyitotta ki számunkra. Most kis jegyzetfüzetben hosszú sorban állnak a traffok rendszámai nevekhez kötötten. És persze mindenki izgalommal tarja rendbe kis autóját, aktív módon vesz részt a munkában.

    gy2_7. Az iskolában egész nap együtt vagyunk a gyerekekkel. Volna valami értelme annak, hogy tanítási/tanulási céllal az interneten (szinkron módon) is "találkozzunk" velük? Alkalmazol időnként asszinkron e-learning módszereket? Például úgy, hogy felhívod a figyelmüket egy érdekes YouTube videóra, és megkéred őket, hogy e-mail-ben mondják el róla a véleményüket? Írj erről néhány gondolatot a tanulási naplódban!


    Most ismét csak, mint gyógypedagógus közelítem meg a felvetett kérdéskört. Talán nem is úgy fogalmaznék, hogy volna értelme gyermekeinkkel tanítási/tanulási céllal az interneten (szinkron módon)  is találkozni, hanem ez a lehetőség hőn óhajtott vágyaim egyike. Hatalmas akadályokat ívelhetnénk ezáltal át, hiszen ebben a gyermektársadalomban igen tetemes azon órák száma, amit iskola helyett betegség miatt otthon kell, hogy töltsenek tanulóink. Az internet segítségével, a  szülők bevonásával folyamatosan tudnánk tartani a kapcsolatot. Soha semmi olyan lényegi dologról nem maradnának le, ami pótolhatatlan lemaradást jelentene számukra. Igen nagy örömmel számolhatok be egy ígéretes kezdeményezésről, amelyet már "világgá kürtöltem" blogom előbbi bejegyzéseiben. Kaptunk ugyanis mi magyar pedagógusok egy minden intézményt befogadó, nagy közösségi hálózatot, amelynek SULIVILÁG a neve. Nos, sok minden szépet és jót regélhetnék ez üdvösnek ígérkező portálról, de ehelyett mindenkit arra biztatok, nézzen körül, akár ha csak vendégként is az oldalakon. Járja be ezt a sok lehetőséget magába rejtő világot, és látni fogja, mekkora távlatok nyílhatnak meg itt a a jövő iskolája számára. Ezen a felületen azután bőségesen alkalmazhatjuk az aszinkron e-learning módszereket gyermekeink oktatását illetően! Aki regisztrál az iskolájában, máris külön, névre szóló oldallal rendelkezhet, amit, szabadon, kedve szerint, csinosítgathat, berendezhet. Természetesen mi, pedagógusok vigyázzuk lépteiket. A leckefüzetben házi feladatot is küldhetünk számukra, amit az egyre nagyobb számban megismert web 2.0.-ás alkalmazások segítségével küldhetnek el, s amiért megérdemelt jutalmukat az ötösöket is a portálon lévő naplóban írhatjuk be. Bizton akarom hinni, hogy ez a kezdeményezés nem fog soha meghiúsulni. Hiszem, hogy lesznek figyelő szemek, és nyitott kezek arra vonatkozóan, hogy ebből a világból anyagi vagy más egyéb okokból soha ne kelljen kiköltözni. Hiszen sokunk a fizetőssé vált Ning hálózatból érkeztünk ebbe, a mi, ajándékba kapott internetes közösségünkbe, amit ezúton is köszönünk a Szervezőknek!

    2011. május 17., kedd

    E-learning áttekintés-kurzusgyakorlatok II.

    gy2_4. Látogasd meg a http://www.ziizo.com oldalt! Mit gondolsz, jó lenne itthon is kialakítani egy ilyen szolgáltatást? Részt vennél? Vállalnál tanítványokat a neten? Írj erről néhány sort a tanulási naplódban!
    Meglátásom szerint igen hasznos és jó dolog lenne nálunk is kialakítani egy ilyen szolgáltatást. Szívesen részt vennék benne. Mint gyógypedagógus különösképpen hiánypótló kezdeményezésnek tartom a tanítás ilyen módozatát a különféle akadályokkal küzdő gyermekek, fiatalok és felnőttek között. Ők ugyanis sok esetben kívül maradnak az ismeretszerzés folyamatából csak azért, mert mozgásterük korlátokhoz kötött. Örömmel vállalnék tanítványokat a neten. Úgy gondolom, ha az akadálymentesítés folyamata előrehaladhat a digitális eszközöket illetően is, akkor sok embertársunk kaphat ezáltal esélyt az oktatási folyamatban.
    gy2_5. Mit gondolsz a Creative Commons-ról? Szívesen alkalmaznád a saját szellemi termékeidre? Ha lenne egy közös online tananyag-adatbázisunk, közzétennéd a saját segédanyagaidat "szabad felhasználású" licenszek valamelyikével? Irj erről pár sort a tanulási naplódba!
    Igen, közzétenném saját segédanyagaimat közös online tananyag-adatbázisunkba "szabad felhasználású"  licensz  alapján. Tudom, a kérdés ilyenkor felvetődik: de ki fogja megfizetni nekünk azt a sok órát, amit éjt-nappallá téve áldoztunk a tananyagok készítése során? Valahol jogos is a méltatlankodás. Én azonban őseim hitére támaszkodva merek hinni egy olyan csodálatos ÚJ VILÁGBAN, AHOL MAJD - költőnk szavával élve - A BŐSÉG KOSARÁBÓL MINDENKI EGYARÁNT VEHET.  Ahol nem lesz szükség az egyre kevesebbet érő valutára, hanem termékeinket  közvetlen módon cserélhetjük. Ez lesz majd az a megálmodott "KÁNAÁN"... Még most azonban nem állhatunk meg, mert "addig folyvást küszködni kell. /Talán az élet munkáinkért / Nem fog fizetni semmivel..." De a kezünk alatt felnövekvő kis nemzedékben tovább élve, munkánk maradandó és időtálló lesz.

    E-learning áttekintés-kurzusgyakorlatok I.

    gy2_1. Már van némi tapasztalatod az online tanulási környezetben. Mennyiben felel meg ez a környezet a felsorolt e-learning 2.0-ás feltételeknek? Írj erről néhány sort a tanulási naplódban!


    Kurzusunk online tanulási környezete meglátásom szerint megfelel az e-learning 2.0-ás feltételeknek. A keretrendszerben használt eszközök egyértelműen támogatják az együttműködést, tudáscserét, tudásmegosztást.
    Nincs éles határ "tanár" és "tanuló" között. Együtt dolgozhatunk ugyanazon a felületen, ugyanazokkal az eszközökkel. Lehetőségünk van új tananyagot készíteni, és megosztani. Szabadon címkézhetjük saját készítésű tartalmainkat, saját fogalomrendszert fejleszthetünk. A tanulási környezet látványosan bátorítja  aktivitásunkat. Elősegíti a közösség építést, lehetőséget kínál arra, hogy a kurzus résztvevői megismerhessék egymást. A tutori szerep kiválóan alkalmas arra, hogy facilitátora legyen a csapatnak. Amellett, hogy a tananyagot előkészíti, jelen van a tanulási környezetben, segíti a résztvevők közötti beszélgetéseket, tapasztalatcserét. Nyomon követi egyéni tanulási  útvonalunkat. Végül lehetőségünk van a visszacsatolásra, véleményt mondhatunk a kínált tartalmakról, reflektálhatunk az alkalmazott módszerekre.



    gy2_2. Kulcsár Zsolt tanulmánya [2] többek között a Magyar Elektronikus Könyvtárban is olvasható. A MEK nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedben, érdemes a kínálatában szétnézni (és az említett cikket elolvasni!). Vajon érdemes volna ezt az adatbázist a diákoknak megmutatni? 
    Meglátásom szerint igen hasznos volna ezt az adatbázist a diákoknak megmutatni. S hogy mennyire kapnának kedvet a Könyvtár folyamatos látogatásához? Ez még talán nem egyértelmű mostani helyzetünkben. Hosszú, türelmes, kitartó pedagógiai munka  reményeim szerint szemléletbeli változást hozhat fiataljaink internetezési szokásaiban. S akkor talán majd motiváltakká válhatnak arra, hogy tudásuk gazdagítására kedvvel nyithassák meg a Magyar Elektronikus Könyvtárat.

    2011. május 16., hétfő

    "Ismétlés a tudás anyja"- avagy egy e-learning kurzus újbóli végigjárása



    Néhány hónappal ezelőtt a Tenegen projekt keretében ismerkedtem meg az online tanulási környezettel. Ennek az oktatóknak szóló elearning kurzusnak alapvető célja az volt, hogy felhívja figyelmünket a hálózati tanulásban rejlő pedagógiai lehetőségekre és az oktatási folyamatban alkalmazható újszerű webes eszközökre. Mondhatom, szinte alig győztük a jobbnál-jobb alkalmazásokat, programokat kipróbálni. Szakmai blogot indítottunk, amelyben igyekeztük rögzíteni friss ismereteinket. Könyvjelzőbe gyűjtöttük az ígéretes, órákon használható, internetes oldalakat, csakhogy ne menjen feledésbe egy sem, csakhogy minden megmaradjon. Bár a Tenegen projekt lezárult, ám a Promt Oktatóközpont most sem tétlenkedik. Meghirdette újból a pedagógusoknak szóló, akkreditált továbbképzési programját, amelynek első modulja az e-learning áttekintés címet hordozza. Ennek ismeretanyagát sajátítottuk el az előző kurzus alkalmával, és most a végzett "tanár-diákok" meghívást kaphattak ebbe az osztályközösségbe a szervezők jóvoltából. Meghallva a lehetőséget, örömmel csatlakoztam , hiszen tudom, örök igazság rejlik a mondásban: "ismétlés a tudás anyja". Bár újabb kreditpontokat most nem gyűjtök magamnak, ám annál inkább szeretném begyakorolni azokat a webes alkalmazásokat, amelyeket a múltkori képzés során megismerhettem. S nem utolsó sorban örülök a most megismert új társaknak, pedagógus kollégáknak. Nagy lehetőség számunkra a hálózati kommunikáció és tudásmegosztás közege. Az idő és anyagi lehetőségeink korlátai ugyanis erős gátakat szabnak számunkra ahhoz, hogy konferenciákra, továbbképzésekre, szakmai konzultációkra eljussunk. Így pedig saját "berkeinken" belül valósulhatnak meg kilométerektől függetlenül az örömteli találkozások, hasznos együttműködések. A kurzus kisebb-nagyobb feladatait napról-napra oldjuk meg, amit nem csupán a keretrendszer belső blogjában, hanem külső blogunkban is elhelyezhetünk. A közös tudásmegosztás élményével kívánom hát gyakorlataimat közzétenni szakmai blogomban. Nem titkolt szándékom, hogy hátha megnyerhetem azokat a társaimat az IKT (információs és kommunikációs technológia ) pedagógiai alkalmazásának, akik most még kissé távolról figyelik a számítógéppel segített oktatás pedagógiai lehetőségeit.

    2010. november 15., hétfő

    Summa az első e-learning kurzusom első két hete után



    „Miért éppen e-learning?”
    Rövid összefoglaló az eddigi tapasztalatokról, elképzelésekről

    Mivel egy „pályamódosítás” révén kezdtem el gyógypedagógiai tanulmányaimat, így már akkor, jó néhány évvel ezelőtt biztatott a három LLL, vagyis az élethosszig tartó tanulás elve. Mindezt még nem kötöttem a internetes e-learning-hez, mivel még számítógépem sem volt itthon. Könyvtári „szörfözéseim” során kezdtem belelátni az információszerzés gazdag tárházába. Így került munkaasztalomra notebook-om. Akkor még nem volt tudomásom szervezett e-learning-os képzésekről, hanem egy tudatos felfedező útra indultam el a virtuális világ nagy „sztrádáján”. Gyógypedagógiai munkám során egy véletlenszerű alkalommal ráleltem intézményünk egyik asztalfiókjában a JÁTSZÓHÁZ oktató programjára, amit azonnal kipróbáltam egy „félig-holt”, öreg, kis számítógépen. Amit akkor tapasztaltam a gyermekek között, soha nem felejtem el. Bármi akadály is tornyosul elém az IKT alkalmazása során, azok a gyerekek biztatnak élő, eleven emlékként, akik, akkor kis „bice-bóca” mozgásuk ellenére „futottak” velem együtt abba a szobába, ahol  elindulhatott számukra a nagy csoda, a számítógép multimédiás játéka. Ez a kezdet adott ösztönzést számomra, hogy hivatalos pedagógusképzések nélkül is tanuljak. Így  találtam rá azokra a fórumokra, portálokra , akik az IKT-val támogatott oktatás hírvivői voltak. Ennek a felfedező útnak  mostani szakaszában értem el talán a legizgalmasabb pontig, nevezetesen,hogy e kurzus résztvevője lettem. Ez az első olyan lehetőség számomra, amikor nem csak a magam útját járva keresem az új és új lehetőségeket, hanem „beülhetek egy osztályterembe”, ami hatalmas tág teret biztosít számomra a megismeréshez.
    Elképzeléseim, céljaim a továbbképzéssel kapcsolatban
    Szeretném megerősíteni informatikai ismereteimet a kurzus során, hogy iskolámban egyre biztosabban tudjam alkalmazni az  IKT-t  az oktatás során.
    A képzésben résztvevők segítségével pedig mind több módszertani ismerethez jutni, ami eddigi pedagógiai kelléktáramat újíthatja,  frissítheti.
    Elvárásaim a továbbképzéssel kapcsolatban
    Már az első belépés is meglepetés volt számomra. Olyan sok újdonsággal találkoztam, hogy eszembe sem jutott elvárásokat támasztani a továbbképzéssel kapcsolatban.
    Hálózati tanulási módszerek bevezetésének lehetőségei saját pedagógiai módszerembe
    Látok reális lehetőséget erre vonatkozóan. Mivel a Montessori szemléletű pedagógia égisze alatt igyekeztem bevonni fejlesztéseim során a multimédiát, így ebben a szemléletben tág tere lehet a Web 2.0-ás eszközök alkalmazásának is.
    A feltételekről
    A feltételek adottsága számomra viszonylagos. Ha azt nézem, hogy 9 évvel ezelőtt milyen eszköztárral indulhattam el, azt kell mondjam, ahhoz képest jól állok. De ha a mostani helyzetemet nézem, bizony ránk férne egy „kis” megújulás…
    Befogadó kereslet a diákok részéről
    Erre egy szóval tudok válaszolni: HATÁRTALAN. Már több helyen is írtam róla és nem győzöm hangoztatni azt , hogy azok a gyermekek, akiknek behatárolt a mozgásterük, akik egyébként nem sok sikerélménnyel élik  napjaikat, egy mesés ajtó tárul ki előttük a számítógép által. Csupán arra kell vigyáznunk nekünk, felelős pedagógusoknak, hogy ezt a csodavárást, s a csoda átélését ébren tartsuk bennük. Hiszen, hogy célba érjen  törekvésünk, ahhoz a kis „vitorlás hajókat” nekünk kell hátulról navigálni. Nem szabad magukra hagyni egy percig sem őket, mondván: játszanak csak a géppel. Gondosan kell vigyáznunk fejlődésüket, hogy a technika  mind megannyi új vívmánya valóban az ÖRÖMPEDAGÓGIA megvalósulását szolgálja.
    Köszönöm azt, hogy már eddig is sokat gazdagodtam a kurzus által!
    Köszönöm a Társakat a „nagy utazásban”.