2015. november 28., szombat

Így készülünk mi...-avagy az I. JátékosNap a PlayIT-en 2015 - ben

http://jatekosnap.hu/
Nagy az izgalom az Anyahajó Stúdió házatáján! Kétnapos "kirándulásra" indul Csapatunk, és nem is akárhová.... Meghívást kaptunk  a régió legnagyobb gamer rendezvényére, a PlayIT-re. A JátékosLét Kutatóközpontjának Igazgatója, Fromann Richárd szervezésében elindul egy új kezdeményezés kis hazánkban. Ez pedig az I. JátékosNap, amely - reményeink szerint - hagyományt teremt a jövőben. Nem szoktam "előre inni a medve bőrére", azaz csak utólag szeretek írni valamilyen eseményről, ám most hamarjában beillesztem azokat a videókat, amelyeket a kiállítói standunknál kivetítőn fogok bemutatni a tisztelt látogatóinknak. Már némely dologgal bemutatkoztunk a Millenárison  innovatív diákprojektünkkel, amelyről ITT írtam is blogbejegyzésemben. Most azonban új videókat is fűztem a meglévőkhöz, amelyek azóta születtek meg. Mindahány a Minecraft oktatásbeli alkalmazásáról szól. Spontán megnyilvánulások a gyermekek részéről, amelyek során érzékelhető az a motiváció, ahogyan ők ehhez a játékhoz viszonyulnak. Sokan érdeklődtek már tőlem, hogy miként is gondolom ezt a bizonyos Minecraft-ot bevinni az iskolába. Azok számára nyújtom át egy óra 7 perces "videó-csokromat" ott a kiállítói standunknál. S ha megáll majd valaki, és csak néhány perc erejéig beletekint, talán képet fog kapni arról hogy miként lehet érdekfeszítő, izgalmas egy olyan fejlesztőfoglalkozás, amely már egy tanítási nap vége felé esetleg nehezen elviselhető lenne. Igyekeztem feliratozni mindazt a fejlesztési lehetőséget, amely , mint kincsesbánya szolgál a gyerekek, s nekünk, pedagógusoknak a játék során. Most csak azokat a filmeket illesztem eme blogbejegyzésembe, amelyeket még nem mutattam be az érdeklődő, kedves Olvasó, néző számára.

Íme:















2015. november 21., szombat

PIL, MIPP, MIE,- avagy út az innováció fele


A címben szereplő három rövidítés olyan három programról szól, amelyet egy negyedik rövidítés, az LLL gyakorlataként ismertem meg, és lettem részese. A Life Long Learning, azaz az élethosszig tartó tanulás sok kincset rejt annak, aki azt örömmel vállalja. Minden korban jószerencsés volt az, aki felismerte a változás szükségszerűségét, aki nem ragaszkodott makacsul az óhoz, hanem bátran cselekedett, és újat teremtett. Mindig voltak zászlóvivők, akik mutatták az utat a többieknek. Mi , újat kereső pedagógusok ilyen szerepben ismertük meg a Tanárblog szerzőit, Prievara Tibort és Nádori Gergőt. Négy évvel ezelőtt csatlakoztam meghívásukra a címben első rövidítést rejtő PIL Akadémia képzéséhez, amelyről akkoriban blogomban is szót ejtettem. A Microsoft Partners in Learning IKT Akadémiája pezsgést hozott a pedagógia világába. Egymásra talált sok újat kereső tanár, s formálódtunk egyre nagyobb közösséggé.
A PIL Akadémiát a MIPP követte, azaz nem maradtunk magunkban a képzés után, hanem folytatásként csatlakozhattunk a Microsoft Innovatív Pedagógus Programhoz. A péntek esti webináriumok során továbbra is okosodhatunk, hiszen már mondani sem kell talán, hogy a fejlődésben nincs megállás. Azaz megállhatunk, de számolni kell azzal, hogy lemaradunk. 
Nem kényszer ez annak, aki egyszer belekóstolt már az újba, hanem egy izgalmas kalandos, olykor valóban fárasztó út egy ismeretlen világ felé. Nem öncélú, hiszen gyermekek serege halad a kezünk alatt, akiknek boldogulása a mi munkánk jutalma lehet majd.
A címben szereplő harmadik rövidítés már kitekintés. Határon túlra mutat, amely a hazai innovatív pedagógusi közösséget együttműködésre invitálja. A program neve: Microsoft Innovative Educator Expert.  Egy pályázattal lehetett jelentkezni a programba. Többen is vagyunk, akik sikeresen pályáztunk, s kaptuk meg a megtisztelő szakértői szerepet:















2015. november 8., vasárnap

Így tanulunk mi! , - avagy videomorzsák beszámoló gyanánt


Anyahajó Stúdiónk mozgalmas kis élete október 21-én különleges állomáshoz érkezett. Fülöp Hajnalkának, a Modern Iskola Főszerkesztőjének szíves unszolásának eleget téve beneveztünk az Innovatív diákprojektek népes seregébe. Kétnapos eseménysorozat helyszíne volt a Millenáris Park október 20-án és 21-én. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Microsoft Magyarország konferenciát és szakkiállítást szervezett, amelynek technikai lebonyolításában a Modern Iskola magazinja is segített. Blogom kerete nem bírja ki azt a részletes beszámolót, ami magába foglalná a két nap pedagógusoknak, diákoknak és szülőknek szóló eseményét, így csupán a programok rövid ismertetőjét nyújtom át a Kedves Olvasó számára: http://moderniskola.hu/2015/10/igy-tanulunk-mi/
A konferenciáról ITT  olvasható részletes beszámoló. A Modern Iskola magazinja is csakhamar hírül adja az innovatív diákprojekteket. Így hát most csupán a minket érintő eseményről szólnék néhány mondat erejéig. 
Több éve érlelődik bennem a Minecraft gyógypedagógiai fejlesztési lehetősége, ám eddig még nem álltak úgy együtt a "csillagok", hogy ebből egy mások számára is bemutatható projekt szülessen. Nem sorolom fel ennek akadályozó tényezőit, hiszen a lényeg, hogy immáron elindult Anyahajó Stúdiónkban a Minecraft projekt. Ismerjük mindannyian, hogy "egy fecske nem csinál nyarat". Így én sem állhattam volna elő programommal, ha nem találtam volna támogató pedagógus és szülőtársakat célom megvalósításához. Utamat céltudatosan jártam eddig is, hiszen folyamatosan értesülök a külföldi internetes fórumok által a Minecraft oktatásbeli alkalmazhatóságáról. Így csak a kellő kozmikus együttállást kellett figyelnem, hogy mikor is induljon el élesben a projekt. Először is ugye mindig azok az anyagi akadályok kell, hogy elháruljanak az utakból, hogy valamilyen innovációt az "ember lánya", azaz pedagógusa véghez tudjon vinni. Ezt megkaptam diákjaim szülei támogatása révén, akik megvásárolták két profilra az Anyahajó Stúdió számára a Minecraft programját. Intézményeim Vezetői, pedagógusai bátorítóan állnak mellettem törekvéseimben. S a drága kincset is megkaptam, amit lehet, hogy most némelyek irigykedve hallgatnak, hogy egy csörgésre bent van nálam a fiatalember Rendszergazda, aki segítségemül van pl. abban, ha nem sikerül a multiplayer megosztás a Minecraftban. 
Egy szó, mint száz: elkészült poszterünk az Innovatív diákbemutatónkra, amelynek címe: 
Minecraft az Anyahajóban.
 Íme: 


S összeállt a nagy diákprojekt is ekképpen: 


A  hozzám járó húsz diák közül három ifjú embert választottam, akik képviselték a Millenáris Parkban projektünket. Ám kevés lettem volna mindehhez, ha nem akad egy olyan szülő, mint Réka, aki a velem tartó Kristóf édesanyjaként vállalta, hogy kocsijával elvisz bennünket a Millenárisra, sőt egész napon át segítségem lesz a programban. Így teljes a kép, s ezért választottam a vele együtt készült fotót bejegyzésem elején. Több laptopot is vittünk magunkkal. A három fiú előtt egyet-egyet, és két laptopon keresztül folyamatosan mentek azok a videók, amiket már a foglalkozásaink során évek óta készítettem a Minecraft program használatakor, valamint Balázs videói  is futottak, amelyek az Anyahajónk bemutatásáról szólnak.
Ne fáraszd megnézésével  Kedves Olvasóm magadat, csak a teljesség kedvéért teszem ide ezeket blogomba. Lesz frissebb néznivalód a Millenárison történt eseménnyel kapcsolatosan, úgyhogy arra tartogasd kis idődet, energiádat!
Tehát ezek a videók futottak ott a Millenárison egész napon át  a standunk asztalán: 







 Kérdezhetné most valaki: " Mi ez a sok beszéd, hisz' videomorzsákat ígértem a címben beszámolóként?!"
Igen, és én lassan el is hallgatok , hiszen jönnek szépen, sorban a videós beszámolók.
Kedves Pedagógus, avagy Szülőtársam, aki ezt most olvasod: ne riadj meg attól, amit majd itt lentebb felsorolok. Úgy gondoltam, hogy rohanó életünkbe már nem férnek bele  az akár 10-20-30 perces videók megnézésre fordított idők, így hát videóbeszámolóm nagy cipóját morzsákra tördeltem, hogy ha éppen egy pár perc ideje lenne valakinek belekukkantani valamelyikbe, hát megtehesse. 
Abban a reményben vagyok, hogy aki "egy hajóban evezik velem az innovatív pedagógia nagy tengerén", annak számára nem lesznek unalmasak  a következő videók, képek. 
Én boldog örömmel fogom átnyújtani zenés, képes videós összeállításaimat a szülőknek, a gyermekek pedagógusainak, Intézményi Vezetőimnek, hiszen csodálatos az, ahogyan ez  a három fiúcska, mondhatnám, ifjú ember remekelt ezen az október 21-ikei napon, ott a Millenárison. Bátran és büszkén kérdezem azoktól , akiknek lesz türelme, ideje végig nézni a nyolc kis morzsavideót: hol van itt az SNI bélyeg??? Kinek jut itt eszébe bármi is, hogy ők kevesebbre lennének képesek?? Nem! Csak a lehetőséget, a kifutási pályát kell megadni számukra, és ugyanolyan sikeres emberek lehetnek, mint bárki más társaik közül. Ez lenne a Dr. Gyarmathy  Éva által megálmodott SNI-TST csodálatos munkája, azaz a valódi tehetség-rehabilitáció megvalósulása. Kristóf, Balázs és Giulio, - ők hárman voltak ott, a standon, ahol ékesen bizonyítottak tehetségük meglétéről. S hogy ők miben akadályozottak? Teljesen mindegy most ebben a szituációban. A lényeg, hogy legyenek olyan pedagógusok, akik felkarolják ezeket a tehetségeket. Szívem teljes kívánsága, hogy mindhármójuk megtalálja majd élete során azt a támogató hátteret, ami biztosítani fogja számukra, hogy értékes, tehetséggel bíró emberek legyenek.
Immár elhallgatok , mert átadom nekik a helyet  ... Beszéljenek helyettem... Jobban is szeretem, mert számomra a tanítvány  az igazi feedback ... Ő szóljon, vajon tényleg sikeres-e módszerem... Tényleg az örömpedagógia valósul-e meg...
Elsőként azt a kis videót mutatom be, amit Balázs készített. Megint azt a jól bevált Montessoris, Kokasos módszert kellett alkalmaznom esetében azon a bizonyos október 21-ikei napon, mint már többször is,  hiszen egyszer csak fogta digitális fényképezőgépemet, állványomat, és azt kérte, hogy elindulhasson vele egy videófelvételt készíteni a terepen.  Persze, hogy megint  "nyeltem egyet", és bátorságot véve igen-t mondtam neki. Tudom, nem sok diák vállalkozna ilyen tevékenységre... És ő ezt emígyen tette:


Kedves Olvasóm! Köszönöm, hogy itt vagy! Kívánok Számodra "jó étvágyat" a videómorzsák elfogyasztásához:













Szép és megtisztelő gesztusként kaptunk egy emléklapot is:



Köszönjük szépen a bemutatkozási lehetőséget. Köszönöm, hogy a három fiú, Kristóf, Balázs és Giulio olyan élményt kaphatott, ami számukra meghatározó. Önbizalmuk, önbecsülésük megnövekedett azáltal, hogy felnőtt embereknek, pedagógusoknak, szaktekintélyeknek beszélhettek, mutathatták meg tudásukat, rejtett kincseiket. 
Én meg köszönöm szépen azoknak az Embertársaimnak, akik megálltak standunknál, és alázatosan, szeretettel, szinte egyenrangú társként beszéltek a fiúkkal, hallgatták meg őket .

Ez az az út, ami a homályos, és sokszor megvalósíthatatlannak érző integráció helyett a valódi esélyegyenlőséghez vezet.

Régóta őrzök egy idézetet, és keresem, várom a megfelelő pillanatot, ami jelzi, hogy helyén való és említést érdemel:

" A gyermek, a csodált, büszke nyíl ugyan messzire repül, de aki repteti, ívét megrajzolja, az te vagy, a szerény nevelő." 

                               (Régi, bölcs, indiai mondás)