2013. május 26., vasárnap

Öröm a Digitális Pedagógus Konferencián 2013-ban




Akkor teljes egy örömpedagógia, ha az örömből nem csak a tanuló, hanem tanára is kaphat. Ez vált valósággá tegnap az ELTE Kazinczy úti aulájában akkor, amikor Kolléganőmmel, Nagy Ildikóval átvehettem a Digitális Pedagógus Díjat
Ahogy körbetekintettem a közösségi média háza táján, meg kell, hogy mondjam, többen is megelőztek a konferenciáról szóló tudósítások tekintetében. Hála a Twitter csiripeléseinek, már az előadások alatt kaptak rövid kis tudósításokat azok, akik személyesen nem tudtak részt venni eme nagy eseményen. Mivel a konferencia honlapja mindenről tudósít, így nem részletezem a programot bejegyzésemben. 
S hogy milyen projektünk lett díjra érdemes? Az pedig a Tempus Közalapítvány oldalán található meg.
Summa summarum, azaz egy szó mint száz: pozitív élmények, mosolyok, s a közös akarat újra fogalmazása, amelyet Váczi Mihály sok helyen, sok vonatkozásban idézett sorai testesítenek meg:  

    Nem elég álmodozni! 

              Egy nagy-nagy álom kell! 

         Nem elég megérezni, 

              de felismerni kell, 

         Nem elég sejteni, 

         hogy milyen kor jön el, 

              Jövőnket – tudni kell! 

         Nem elég a célt látni, 

              járható útja kell! 

         Nem elég útra lelni, 

              az úton menni kell! 

              Egyedül is! – Elsőnek, 

              elől indulni el! 
         Nem elég elindulni, 
              de mást is hívni kell! 
              S csak az hívjon magával, 
              aki vezetni mer. 
         Nem elég a jóra vágyni, 
              a jót akarni kell! 
         És nem elég akarni, 
              De tenni, tenni kell: 
         A jószándék kevés! 
              Több kell – az értelem! 
         Mit ér a hűvös ész?! 
              Több kell – az érzelem! 
         Ám nem csak holmi érzés, 
              de seb és szenvedély 
              keresni, hogy miért élj, 
              szeress, szenvedj, remélj! 


Úgy gondolom, ez lehet az a pedagógusi attitűd, amelyről tegnap oly sok szó esett. 
Ezt tűztük zászlónkra, közösen megállapítva , hogy nem az elnevezés, nem az eszközhasználat a fontos pedagógusi berkeinkben, hanem az a szemlélet, amely   újra és újra megújulni képes. 


2013. május 8., szerda

Digitális tolltartóm egyik kincse, a Community Clips



Jó, ha az ember rendet tart a tolltartójában. Így van ez akkor is, ha digitális eszközeinkről van szó. Fontos tudnunk, mikor, mit vegyünk elő, egy adott munkához, feladathoz mire van szükségünk. 
Csupán egyetlen példa erre a sok közül: a minap levelet kaptam egyik 3. osztályos kisdiákomtól a Sulivilág személyes postáján keresztül. Az üzenetben a következők olvashatók: 


Foglalkozásaink során beléptünk a MozaLand nagy, iskolai, országos online társasjátékába. Igen jó fejlesztési lehetőségnek tartom, hiszen a játékban elhelyezett ismeretanyag sokirányú segítséget nyújt a diákoknak. Külön örvendetes, hogy akinek lehetősége van rá, az letöltheti az otthoni számítógépére is a programot. Ennek az is jelentősége, hogy ha valaki nem tud eljönni az órára valamilyen oknál fogva, akkor otthon, a saját ütemében szépen tud haladni feladatról feladatra. Nem teszem kötelezővé természetesen, hogy otthon is belépjenek a MozaLand Kincses szigetére, de nagy örömömet fejezem ki akkor, amikor közli valaki a gyerekek közül, hogy otthon is játszott, gyűjtötte a tallérokat a csapatában. A bejegyzésemben szereplő fiúcska is megszerezte számomra ezt az örömöt, aki nagy lelkesedéssel jár a sziget piacaira, azaz oldotta meg a matematikai, anyanyelvi és természetismereti feladatokat. De történhetett valami technikai hiba, amelynek folytán nem tudott belépni otthon a programba. Így született meg a segélykérő üzenet, amit online osztálytermünk üzenet részébe küldött el  részemre. Gyors segítséget szerettem volna küldeni, hiszen személyesen csak 3 nap múlva találkozhattunk. Így jutott eszembe hirtelen, hogy képernyővideón keresztül végig vezetem Zsombit a telepítési lépéseken. Elő is vettem rögvest digitális tolltartóm egyik zugából, azaz mappájából azt az alkalmazást, amit egyszer a TanárBlog oldaláról kaptam meg. (Utólagos megjegyzés: a program neve: Community Clips. Windows 10 operációs rendszeren nem működik.) Őszintén szólva, nem vagyok nagy mestere a képernyővideón keresztül történő ismeretátadásnak, hiszen eddig csak egyet kíséreltem meg néhány hónappal ezelőtt. De tudjuk, megtorpanni nem lehet. Így hát felelevenítve halvány emlékeimet, nagy buzgón beléptem tutori szerepembe, s ím ez a kis magyarázó videó született meg:



Meg is írtam azonnal kis diákomnak, hogy küldöm a segítő felvételt. Mivel tudtam, hogy ez más gyermek számára is hasznos lehet, így betettem az üzenőfal OKOSSÁGOK menüje alá, és megírtam a gyerekek számára, hogy tudjanak róla.








2013. május 5., vasárnap

Inforum Szabadegyetem a Millenárison 2013-ban




”Ismerd meg, mit szeret az unokád!” – szólt a programfelhívás. Példaértékűnek tartom azt a törekvést, ami arra irányul, hogy az idősödő nemzedék méltó megbecsültséget kaphasson társadalmunkban. Rohanó világunkban aranyat érő kincs, ha egy család a nagyszülőkre támaszkodhat. Bár inkább az lenne a természetes, hogy a felnevelt ifjú nemzedék ápolja, gondozza munkában megfáradt szüleit. Azonban erre egyre kevésbé támaszkodhat ma egy nyugdíjba vonuló ember. Hatalmas feladatok hárulnak a nagyikra ehelyett, amit ők vállalnak is szívük teljességével. Ehhez a tevékenységi körhöz azonban elengedhetetlen ma már az, hogy a digitális világban is otthonosak legyenek.   Nagy segítség ebben  számukra az Inforum internetes közössége. Vessünk hát egy pillantást azokra, akik előadásaikkal bővítették a szenior szabadegyetem lélekben ifjú és tanulni vágyó hallgatóinak ismereteit! Következzen most egy 4 perces rövid videotudósítás, amit erről a napról készítettem: 


2013. május 4., szombat

Első Komoly Játékshow és Konferencia 2013-ban

"A gyermeknél a játék nem céltalan, s nem üdülés, sem a szórakozás gondolata nem lappang mögötte, hanem a tanulásnak, az emberlétért való vágynak szívós küzdelme... A homokvár felépítésénél sokszor 
több lelkiismeretességet tanúsítanak, mint a monumentumokat építő mérnök... Az életet nemcsak mintázzák, hanem eszményítik is. Komolyabban játsszák, mint ahogy mi éljük. "
                                              /Kosztolányi Dezső/                                                                              



Fáklyavivő költőink gondolatait hoztam segítségül ahhoz a tudósításhoz, amelyet ezúttal egy 30 perces videofelvételben kívánom átnyújtani kedves, érdeklődő olvasóim számára. Szakmai blogom címe, tartalma elegendő magyarázatot ad ahhoz, hogy miért is keltem útra 2013.04.27-én Veresegyházára. Szavamat nem szaporítva tovább, kezdődjék hát az első magyarországi "komoly" játékshow és konferencia zanzásított verziója: 




A gazdag program a következő címen olvasható:
http://komolyjatek.blog.hu/