2019. január 28., hétfő

A kódolás mágikus világa a Minecraft EDU - ban - Kihívás 3.



Folytatva utunkat a Code Builder varázslatos világában, eljutottunk a 3-ik kihíváshoz. Látszólag nem nézett ki nehéznek a pálya, ám valami miatt mindig megakadt a kis Agentem, Ügynököm az otthoni próbálkozások alatt. Szakavatott segítségem, Barni tanítványom sem tudott megoldást adni, így hát ismét online Segítőtársaimhoz fordultam. Nagyon szépen köszönöm, hogy Szabó Imre és Izsák Dávid számos elfoglaltságuk ellenére segítségemre voltak abban, hogy végül is Ügynököm, kidöntve az akadályokat, helyes kódsorral célba jutott. Nagy örömmel meg is írtam projekttevékenységünk következő állomását Anyahajó Stúdió blogomba a gyerekek számára. 
Workshop videókrónikám következő részében hét kisdiákom feladatteljesítéséből mutatok be részleteket, amely ismét képet nyújt ahhoz, hogy lássuk,  milyen fejlesztési lehetőségei vannak egy 21-ik századi tanulási környezetnek. Nem győzőm hangsúlyozni azok véleményével megegyezően, hogy a digitális írás-tudás ma már mennyire elengedhetetlen a most felnövekvő gyermekseregnek. Nem beszélve azokról a súlyos tanulási és egyéb akadállyal küzdő diákokról, akik számára az online világ akadálymentes körülménye életet menthet szinte minden tekintetben. Természetesen, ha kellő időben, kellő odafigyeléssel és szakértelemmel neveljük őket. Egyrészt a manuális írás nehezítettsége már önmagában  olyan falakat épít egy diszgráfiás gyermek számára, amely megakadályozhatja őt abban, hogy az értelmével felfogott dolgokat akár egy dolgozatírás alkalmával is megírja. Személyiségük fejlődése szempontjából pedig nagyon fontos az a sikerélmény, amit a digitális világ-adta lehetőségek között megkaphatnak. Az évek során hozzám járó gyermekek ékes bizonyítékai mindennek. Ismerem, látom küszködéseiket, amelyeket a kötelezően előírt tantárgyi ismeretek elsajátítása során élnek át. Merem állítani, hogy nem a lustaság miatt válnak alulmotiválttá, inaktívvá a tanórák alatt, hanem azért, mert kudarc kudarc hátán éri őket egy-egy számonkérés során. 
Pályám befejezéséhez közeledve, bátorságot véve írom le, hogy egyetértek mindazokkal, akik súlyos bajokat látnak a pedagógia rendszerében. Anélkül, hogy bárkit is hibáztatnék emiatt, úgy látom, hogy valahogy alapjában szükség lenne változtatásra annak érdekében, hogy valódi örömpedagógia működhessen az iskolákban. Tudom, nem egyik pillanatról a másikra fog ez bekövetkezni, hanem lépésről-lépésre. Vágyam, hogy egy olyan iskola születhessen meg Magyarországon, ahol a tanterv megengedi azt a szabadságot, amely széles sávot nyújt a tanulók kreatív kibontakoztatásához. Azaz például lehetőség nyílik ahhoz, hogy  az intézmény egy sajátos nevelési igényű , különböző tanulási zavarral küzdő tanulóban rejlő különleges tehetségek nevelő, segítő, fejlesztő műhelye lehet. Ahol már nem skatulya módon kell neki teljesíteni mindent, amit egy tanterv előír, hanem a legszükségesebb  alapismeretek elsajátítása  mellett szabadon szárnyalhat, fejlődhet előre abban, amit ő , mint tálentumot kapott, és amelyben ő örömét lelheti, s majdan társadalmunkat  előrevivő, annak hasznos  tagja lehet.

A 3-ik kihívás során egy hosszú kódsort kellett  leírniuk a gyerekeknek a Minecraft EDU Kódszerkesztőjébe. Bár nem ők találták ki a megoldást, ám ennek ellenére kemény feladat várt rájuk, amit derekasan teljesítettek. 
A videó megnézése során szemlélői lehetünk annak, hogy miként fejleszthető egy ilyen feladat  során a kitartás, a feladattudat, a figyelemkoncentráció, a sorkövetés, a másolás utáni pontos írás, a szóbeli utasítások követése, az angol nyelv gyakorlása, a viszonyszavak megértése, az irányok gyakorlása, a térszemlélet, a térben és síkban való tájékozódás. Mindez egy olyan környezetbe van elhelyezve, amely önmagában is hasznos. Hiszen a kódolás, programozás alapjaival ismerkedhetnek meg ezen közben, ami már lassan valóban alapfeltétel lesz a jövőben.

A 3-ik küldetés során is igyekeztem figyelni arra, hogy mindenki számára segítséget nyújtsak, természetesen csak annyit , amennyit a gyermek kér tőlem. Mindig boldog vagyok akkor, amikor a munka során ilyen mondatokat hallok: "Tudom!" "Jó! Most már tudni fogok mindent!" Én mindent tudok! " Megmutassam, hogy csináltam?" "Nem kell mondjad Irma néni!" "Tudom Irma néni! Annyiszor csináltam már!" "Irma mama, tudom, mit csinálok!"

Íme  a 3-ik küldetésről szóló videó, amelyben ezek a mondatok is hallhatók: 


2019. január 20., vasárnap

A kódolás mágikus világa a Minecraft EDU-ban - Kihívás 2.



A második kihívást teljesítettük Anyahajó Stúdiónkban az elmúlt héten. A kis Ügynököt kellett mozgatni a gyerekeknek, csak most már nem csupán egyenes úton, hanem fordulásokon keresztül. 
Előző blogbejegyzésemben részletesen is írtam arról, hogy milyen kiváló lehetőség a Minecraft EDU alkalmazása a fejlesztés során. Az ott leírtakat csak megerősíteni kívánja a most következő 41 perces workshop videókrónika, amit a második kihívás teljesítése során készítettem. Csupán kiemelni szeretném azt, hogy a kódsor megírása rendkívüli módon ad alkalmat az irányok gyakoroltatására. 
Utólag végignézve a felvételeket, én magam is elcsodálkoztam azon, hogy a kihívás teljesítése során milyen koncentrált figyelemre van szükség a gyermekek részéről. Átlagosan 20 percen át erős odafigyeléssel ültek a gépek előtt, ki nem lépve a feladathelyzetből. Nekem magamnak is hasznos volt számba vetni mindazt, amit tudniuk kellett a gyerekeknek feladatuk teljesítéséhez.
Először is ismerniük kell saját felhasználónevüket és jelszavukat a Minecraft EDU-ba való belépéshez. Meg kell találniuk saját Code Builder világukat, ahol tudniuk kell azokat a lépéseket, amelyek a Kódszerkesztőt hívják elő, majd a blokkos parancskódsorok  között el kell tudni igazodniuk. Tudni kell nekik fotózni a Minecraft EDU belső kamerájával, valamint  a Képmetszővel is képesek kell, hogy legyenek felvételt készíteni. Tudniuk kell belépni az Anyahajó Stúdió osztályblogunkba, majd onnan saját email címükkel és jelszavukkal megnyitni közös online falunkat, a Padletet, ahova tudniuk kell feltölteni a teljesített kihívásról készített fotójukat. Úgy gondolom, hogy szép eredmény ez a tudás részükről, amit majd tovább vihetnek magukkal, és egy megfelelő élethelyzetben hasznukra válhat a most kódolt tudás. S ha mindezt egy örömteli tanulási folyamat során sajátíthatnak el, az egy külön ajándék mindannyiunk számára. Annak a reményében nyújtom át a következő videófelvételt, hogy érezhető és látható lesz, hogy ezt az ajándékot ízlelgettük az elmúlt héten a második kihívás teljesítése során.

Íme:




A második kihívás feladatainak részletezése az Anyahajó Stúdió osztályblogunk oldalán, ITT olvasható.

2019. január 18., péntek

KICSI FALUNK, avagy még egyszer Kisszékelyről egy cikk tükrében



Szeretettel nyújtom át Kedves Olvasóimnak azt a kis beszámolót, ami a Kisszékelyi Önkormányzat és a Kisszékelyi Kulturális Egyesület lapjában jelent meg a kicsi faluban tett két napos kirándulásunk után. A cikk a 2-ik és a 3-ik oldalon olvasható:



KICSI FALUNK from Ujhelyiné Szeverényi Irma


Maradandó, szép emlékként őrizzük, és visszük tovább azt az élményt, amit számunkra Kisszékely megismerése, a Minecraft EDU-ban való megépítése és meglátogatása nyújtott.

2019. január 14., hétfő

A kódolás mágikus világa a Minecraft EDU-ban - Kihívás 1.



Elindultunk hát a nagy útra, a kódolás varázslatos világába!

Szokásomhoz híven bekapcsoltam kamerámat, amelynek eredménye egy  20 órai foglalkozásról szóló, 3 órás videófelvétel. Ennek a nagy terjedelemnek az a magyarázata, hogy általában megfelejtkezünk arról, hogy az állványon lévő  gép működik. Így nem kis munka itthon ekkora anyagból megszerkeszteni egy rövidített filmecskét, ami hű képet adhat az Anyahajó Stúdiós életünkről. Igyekszem meghagyni a videóban azokat a történéseket, amelyek mások számára is inspirálóak, hasznosak lehetnek. Így kezdtem bele a most készült filmfelvételek megszerkesztésébe is, amely a 3 órás filmből egy summázott, 26 perc 45 másodperces videó  lett. 
Workshop videókrónikáimat azoknak küldöm szeretettel, akik, vagy el szerettek volna jönni órát látogatni hozzám, vagy kértek előadást tőlem az Örömpedagógiámat illetően. Én mindkét verziótól ódzkodni szoktam, hiszen egy nyílt óra veszélyesen elveszítheti spontaneitását, s a gyermekek aktuális állapota pedig törékennyé teheti a foglalkozás sikerességét. Előadást pedig  - úgyszólván - nem szívesen szeretek tartani arról, amit hitelesen, igazán  a gyakorlat tud igazolni. Még egy jól megszerkesztett könyv sem tudja átadni valójában - meglátásom szerint  - azt a miliőt, azt a foglalkozási létet, amit egy örömpedagógia adhat a gyermekeknek. Ezért folyamodtam az elmúlt  - immár több, mint 10 évben  - ahhoz, hogy a gyermekekkel együtt töltött óráimról videófelvételeket készítsek. Több száz összegyűlt filmecske őrzi tevékenységemet, aminek zömét Örömpedagógia blogomban dokumentáltam, némi magyarázatokkal ellátva. Abban a reményben vagyok, hogy lesznek olyan utódaim, szerényen szólva követőim, akik számára segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy saját személyiségüket megtartva, örömpedagógiát gyakoroljanak sok kisgyermek örömére és hasznára.

A most következő videó azt igyekszik bemutatni, hogy egy 21. századi, játékos tanulási környezet milyen ideális lehetőséget nyújt egy IKT-val támogatott, komplex, gyógypedagógiai fejlesztéshez.

Azok az utazó gyógypedagógus Kollégák, akik szinte nap mint nap kezükbe vesznek Szakértői véleményeket, amelyek különböző fejlesztési területeket jelölnek meg,  felismerhetik a film kapcsán is, hogy milyen komplex módon kapják meg mindezt  egy ilyen projekt során a fejlesztésben részt vevő gyermekek. Már több ízben is felsoroltam, mi mindent fejleszt egy jól kiválasztott projekttörténet, de itt is kiemelem talán a leglényegesebbeket.

Aktuális, a gyermekek érdeklődési körének megfelelő, játékos tanulási környezetben, informális módon fejlődhetnek elmaradt részképességeik. A Minecraft EDU játéka során kiemelten a térszemlélet, a téri orientáció,  az irányok megtanulása, a szerialitás, a szem-kéz koordináció, valamint számos kognitív képesség fejlődhet. A matematikai gondolkodástól elkezdve az esztétikai érzékeken át az angol nyelvtanulásig, majd a szociális tanulás nem kis mérföldköveit is megjárhatják a multiplayerben játszó diákok. Úgy, mint az együttműködést, a konfliktusmegoldást, a kooperációt, a mások segítését. 
S talán a legnagyobb hozadéka az efféle eszköz- és módszertannak az, hogy lehetőség nyílik a tehetségek felfedezésére még azoknál a gyermekeknél is, akik esetleg súlyos tanulási és magatartászavarral küzdenek. Ezért fontos, hogy a gyógypedagógia területén is alkalmazzuk a legmodernebb eszközöket. A kódolás, programozás, a robotika világa egyre nagyobb tért hódít már most az iskolákban. A jövő pedig szinte kiszámíthatatlan újdonságokat tartogat számunkra. S vannak sajátos nevelési igényű gyermekek, nem is kevesen, akiknek ez a világ közel van gondolkodásukhoz, agyi tevékenységükhöz. Tehát, ha ezekre a pozitívumokra helyezve fejlesztjük őket, akkor sikeres jövőt alapozhatunk meg esetükben.

S hogy örömpedagógia legyen ebből, a saját személyiségünk megfelelő mivoltán felül lényeges, hogy valamiféle "játszótársakká" váljunk a mellettünk ülő gyermekeinknek. S ha nem félünk ettől, hanem képesek leszünk újra gyermekekké válni, az ismeretátadáson felül, valami kivételes szeretet-kapcsolatba kerülhetünk velük. 

A videó első perceiben Andris és Matyi között ültem. Amíg Matyi felfedezte a terepet a Code Builder világában, addig Andris igyekezett első kihívását teljesíteni. A gyakorlat azt bizonyította, hogy annyira különböző szinten állnak a hozzám járó kisdiákok, hogy még a párban haladás is akadályokba ütközik, különösképpen a mostani, a kódolás alapjait tanító projektünk során. 

Tehát az történik, hogy amíg valakivel teljesítünk egy kihívást, addig a másik gyermek valami mást csinál. Ez általában egy kedvenc játéka a tableten, vagy a laptopon, természetesen fülhallgatóval, hogy a tényleges munkánkat ne zavarja. 

A következő percekben Roli és Sebi teljesíti az első kihívást. A Montessori - féle jelszó érvényesül esetükben, azaz: "Segíts, hogy magam csinálhassam!"  Kis útbaigazítás után már hallható is Rolitól: "Tudom! Tudom! Tudom!" Sebi pedig azonnal mondja, ha megérti a tennivalót: "Csinálom!" Velük sem egyszerre haladtam, hiszen képességüknél fogva különböző tempóban dolgoztak.

Zsombi és Adrián következik a filmben ezután. Az ő esetükben teljesen két, különböző személyiségről van szó. Adrián a tőle megszokott, hatalmas elánnal kezdett a kihívás teljesítéséhez. Mindent önállóan akar végezni, de szükséges számára a folyamatos segítség, valamint a  maximális odafigyelés részemről. 
Már írtam arról hogy az egyforma feladatoknál segítségadással  differenciálok. Azaz, akik gyorsabban haladnak, ott inkább a facilitátor szerepet töltöm be. A  lassabban haladóknak pedig szükség szerint adom a segítséget. Így vagyok Zsombival is, aki nagyon hálás, hogy nem kell szorongania, ha nem ért valamit. Megmutatom neki a következő lépést, és már haladhatunk is...

Janka és Panna szintén különböző egyéniség, akik azonban szintén nagyon igénylik a személyes törődést. Kétféle tempóban dolgoznak, így náluk sem válik be a szigorú együtt-haladás kívánalma. Janka ki is mondta, hogy  már a második kihívásnál tartana, ha egyedül haladhatott volna... Ez komoly tanulság volt a jövőt illetően számomra.

Viktor és Domi következik a sorban, akik egyértelműen külön kategóriába tartoznak. Így már azonnal  külön, először Viktorral teljesítettük a kihívást, annak sokrétű feladatát magába foglalva. Öröm számomra, hogy a kis Ügynök alakja, nézése, gyors mozgása  megnyerte mindenki tetszését, hiszen többen is cukinak nevezve őt kacagtak, amikor gyors-léptekkel teljesítette feladatát.
Domi érdeklődéssel figyelte magyarázatomat, kezem járását, amikor mutattam számára a kihívás részletes feladatát. Ő még nem képes önálló tevékenységre, de nyílik értelme, és lassú léptékben ugyan, de ő is képes haladni saját tempójában.

Végül Marci és Ádám látható a videó végén. Őket is segítenem kellett a játék során, de tudom, hogy profitálnak abból is, ha én mutatok be számukra valamit. Ezt évek során tapasztaltam is. Hiszen egy gyermeknevelés során is van olyan, amit többször is megmutatunk, hogy miként kell valamit csinálni, miglen azután gyermekünk azt  önállóan megteszi.
Amikor Marci teljesítette kihívását, a tabletet kérte. Kedvenc ügyességi játékával foglalatoskodott, amíg Ádámmal teljesítettük az első próbát. Rendkívüli módon igyekszik Marci saját teljesítményét megdönteni, amit sikerült ezúton is megtenni. Ezt is hallhatjuk majd a film során.

A felvételben háttérből Barni is meg-megszólal. Ennek az az oka, hogy a Stúdió egyik sarkában, ráérő idejében kreatív hobbyjának hódol, azaz kedvére építhet robotkészleteinkből. Azzal a kéréssel engedtem ennek teret, hogy a 9 hetes projekttevékenységünk ideje alatt készítsen elő számunkra a még hátralévő kis időnkre valamilyen izgalmas projektet. Természetesen őt is lencsevégre veszem olykor-olykor, és majd alkalomadtán felvételeimet be is mutatom. 


Nos hát, következzék a film, amely a kódolás mágikus világába vezet be bennünket, ahol az első kihívást teljesítették a gyermekek:




Projekttevékenységünk részletei Anyahajó Stúdió osztályblogunk oldalán ITT olvasható.

2019. január 8., kedd

Záróakkordok az Anyahajó Stúdió életében, avagy utimorzsák a diákok kezébe...



Közeledve egy életszakasz végéhez, két érzés működik bennem. Az egyik, amikor a karmester a zenemű zárásának pillanatait vezényli, koncentrálva a csodás befejezésre, a másik, amikor egy gondos anyuka még az utolsó pillanatokban is azt nézi, mit is csomagoljon be hosszú útra induló gyermekének. Valahogy így vagyok én most, amikor már csak néhány hét van hátra ahhoz, hogy méltóképpen zárjam be magam mögött kedvelt Anyahajó Stúdiómat, s bocsássam útjára azokat a kis tanítványaimat, akik rám bízattak az elmúlt évek alatt. 
Sok szép és - reményeim szerint - hasznos projektet tudhatunk magunk mögött, ám ennek ellenére sem hagy nyugtot a lelkem, hogy valami újjal, valami maradandó értékkel ne lepjem meg még a hozzám járó gyermekeket. Nem kellett sokat gondolkodnom, hiszen - ahogyan mondani szokás - a téma az utcán hevert... Ugyanis régóta dédelgetett vágyam, hogy a Minecraft EDU-ban lakó kis Agenttel, Ügynökkel megismertessem  játékos kedvű diákjaimat. Befejezve az Abacusan ArTeC robotika 10 hetes projektünket, rögvest belevetettem magamat a Minecraft EDU játékába, azaz a játékon belüli programozás "tudományába". Voltak már ugyan előismereteim a témakörben, hiszen a Microsoft Tanári Közösségének oldalán  több kurzust is elvégeztem erre vonatkozóan, amiről ITT és ITT írtam is Kedves Olvasóimnak. Mivel - szerencsés módon -  a játék új fejlesztéseken ment keresztül, így új kurzusok is megjelentek az internetes oldalon. Nem volt mit tennem, hát "ifjúi hévvel" azonmód belekezdtem, és ami fellelhető képzés volt ez ügyben, azt mind el is végeztem.
Íme a bizonyíték, ami nagy örömöm is egyben:






A kurzusok elvégzése után boldogan konstatáltam jelvényeim, Tanúsítványaim szaporodását:


Ám lelkesedésem alaposan csökkent a terepre érve... Ugyanis, amikor valóban mozgatnom kellett  a kódok írása során Ügynökömet,  - katonásan bevallom - számos kudarcot éltem meg. Tudjuk, ismerjük, a papír még nem minden. A gyakorlat során kell bizonyítani ismereteinket. Nem akartam feladni, hiszen olyan csodás kilenc hetes projekttevékenységre leltem, ami pont a mi hátralévő időnk kitűnő kihívásának ígérkezett. Vannak önzetlen Segítőim  - hála nekik - az online térben. Nem restelltem hát Szabó Imrének írni, kérve kisegítő tanácsait. Nem csalatkoztam benne, szélseben repült felém válasza, ami rögös utamon tovább segített. Így jutottam el odáig, hogy megszületett január 7-ikére a kilenc hetes projektünk programterve, amelynek címe:

A kódolás mágikus világa a Minecraft EDU-ban

Az Anyahajó Stúdió blogomban, internetes osztálytermünkben, azaz ITT  részletezem  projekttevékenységünket, amelyet majd hétről-hétre vezetek. Ez a felület Örömpedagógia blogom oldalán is elérhető a Kedves Érdeklődőknek. 


Kilenc hét... S majd március közepére érve lesz még néhány hetünk arra, hogy a meglévő, Digitális Témahéten nyert Mindstorms EV3-as robotjainkkal  fejezzük be nagy közös játékunkat  Anyahajó Stúdiónkban...

De most elkezdődött számunkra az újabb nagy utazás, azaz hogy meghódítsuk a Minecraft EDU-ban lévő kódolás varázslatos világát. 


A tegnapi napon az első kis "fecskék" az első kihívásukat már teljesítették:



Online faliújságunkon kezdenek gyűlni a képek, amiket egy-egy challenge teljesítése után a Minecraft EDU-ban lévő kamerával fotózunk le:

Made with Padlet