2016. január 31., vasárnap

Hack the Classroom, - avagy gondolatok a Microsoft nemzetközi online konferencia kapcsán



Hekkeljük meg az osztályt? Ugye milyen furcsa ez a felszólítás? Ám közelebbről megismerve  a programot, érthetővé válik számunkra a dolog. Ezzel a címmel hirdette meg hetekkel ezelőtt a Microsoft világméretű nemzetközi online konfenrenciáját, amire , mint MIE Expert regisztráltam, jelentkeztem. Tudtam, hogy a konferencia nyelve angol lesz természetszerűen, amit -  úgyszólván - csupán "törögetek", de szeretett kiscsaládom biztosított a fordítást illetően. Így történt , hogy részese lehettem a  tegnapi, azaz a 2016.január 30-iki hatalmas méretű, innovatív pedagógus találkozónak.
A két óra egy különös élménnyel ajándékozott meg bennünket. Ha semmit nem értettem volna az előadók mondanivalójából, már megérte volna az időt. Hiszen az üzenőfal sebes vágtatása döbbenetes volt számomra. A világ minden tájáról köszöntöttük egymást pedagógusok, tértől, időzónától függetlenül. Egy volt a nyelvünk, aminek alaphangja a találkozás feletti öröm volt.
Ilyet csak a modern technológia segítségével tapasztalhat meg az ember.
Amikor hetekkel ezelőtt az előadók névsorát végigolvastam , felettébb megörültem két témakörnek. Nevezetesen a kódolás, valamint a Minecraft játék oktatásbeli alkalmazása szerepelt a konferencia programjaként többek között megjelölve. Számomra mindkét terület ismerős volt, hiszen immár két éve veszünk részt az Anyahajó stúdiónkban a Kódolás Órájában, valamint négy éve alkalmazom a gyógypedagógiai fejlesztéseim során a Minecraft játékát. Természetszerűen ez a két előadás érdekelt felettébb engem. Hallgatva az előadókat, egy különös, bizonyosság öröme lett úrrá rajtam . Boldog voltam, hogy megerősítve láttam hitemet abban, hogy jó útra terelem kis tanítványaimat. Igen, különös, mert a valódi integráció ízét érzem abban, hogy gyógypedagógiai fejlesztéseim során olyan programokat ismerhetnek meg a súlyos akadállyal küzdő gyermekek, amelyek versenyképessé tehetik őket ebben a mi nagy , modern világunkban. Akkor, amikor pedagógusok ezrei most ismerkednek a modern technológia különböző eszközeivel, alkalmazásaival, addig mi már a mi Anyahajó Stúdiónkban szinte készségszinten használjuk őket.
Mindezeken túl az örömpedagógiára való törekvésem is megerősítést nyert azáltal, hogy bátorítást kaptunk a szabad, kreatív, alkotásra ösztönző tanulási környezet megteremtéséhez.
Summaként elmondva: nagyon örültem a konferenciának! Jó kitekinteni messze tájakra! Jó tudni, nem vagyunk egyedül harcunkban! Mert azért - őszintén szólva - nem egy "sétagalopp", amit egy most tevékenykedő innovatív pedagógus végez naponta. De haladunk, megyünk, s ha úgy van, kisdiákjaink segítségét is elfogadva ismerjük meg a vadonatújakat. S ezzel mindannyian nyerünk, hiszen egymást segítve haladhatunk így egy új világ felé.

S most szeretettel nyújtok át Kedves Olvasóimnak egy kis rövid , zenés összeállítást azokból a képernyőfotókból, amiket tegnap a konferencia során készítettem:


2016. január 2., szombat

És volt egy Sakkpalota képzés is...



A 2016. esztendő küszöbén visszatekintve az elmúlt évre, van még egy esemény, amelyről szívesen, örömmel számolok be. Egy segítőkész szülő jóvoltából ugyanis eljuthattam a Polgár Judit által létrehozott Sakkpalota program pedagógus továbbképzésére. Régtől fogva dédelgetett vágyam volt, hogy Anyahajó Stúdiónk kelléktára gazdagodjon, színesedjen egy olyan eszközzel, ami gyönyörű egyensúlyt teremthet az online világ által nyújtott fejlesztés lehetőségével. 2015 okt.17-én harmadik alkalommal vettem részt a Sakkpalota Nemzetközi Pedagógus Konferencián, ami a Sakkfesztivál keretében került megszervezésre. A legutóbbi immár Világsakkfesztivállá terebélyesedett. Fotóztam, videóztam egész napon át, hiszen élmény volt minden, ami ott, a szép Várkert Bazár területén folyt. Ám most nem az én általam összeállított videót illesztem blogomba, hanem a hivatalos élménybeszámolót, ami egy remek  összeállítás, - messze jobb, mint amilyen az én általam készített összefoglaló lenne. Amit én szerettem volna továbbítani, megosztani erről a napról, az mind benne van ebben a 13 percben.  Így tehát ezt nyújtom most át szíves szeretettel:




E néhány perc után talán érthető, miért is örültem annak, hogy mehetek a Sakkpalota képzésre
Nagy örömömre szolgált, hogy a Heltai Gáspár Általános Iskolából, ahol az Anyahajó Stúdiónk van, egy kolléganő is jelentkezett a képzésre. Három napon át okosodtunk, természetesen játszva tanultunk... Elmondhatom, barátságos, jókedvű társaságot alkottunk. Oktatóink rendkívüli szakmaisággal felkészülten adták elénk a módszertan mindmegannyi részletét. Mondanivalójukból nem hiányzott a humor, alázat és kedvesség, így hát részünkről sem volt izgalom, stresszelés. A következő két pici kis videó talán érzékelteti e három nap kellemes légkörét:






S a három kerek nap végén boldogan vehettük át a Tanúsítványt:





Természetesen kolléganőmmel folyamatosan szövögettük álmainkat, vágyainkat, hogy miként is szeretnénk iskolánkban alkalmazni a Sakkpalota Programját. Vezetőink nagy örömmel üdvözölték lelkesedésünket, s a közös akarat megszületett. Szeretnénk, hogy iskolánk a Sakkpalota Referencia iskolájává válhasson. Nem kis feltételrendszer vezet odáig. Ha valaki közelebbről meg szeretne vele ismerkedni, a Sakkpalota honlapján mindezt meg is találhatja részleteiben. 
Terveink szerint egy hasznosnak tűnő együttműködés alakul majd ki a tekintetben, hogy a tanulási akadályokkal küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók két oldalról is támogatást kaphatnak majd a Sakkpalota Programján keresztül.  Tantárgyi vonatkozásban délelőttönként segítő közegben, játékosan sajátíthatnak el majd matematikai, anyanyelvi, természetismereti és egyéb tantárgyi ismereteket, délutánonként pedig nálam folytatódna a játék ugyancsak a Sakkpalota mesevilágán keresztül. A referencia iskolává válás egyik feltétele a referenciacsomag megléte, ami csodálatos kelléktára a játékos fejlesztésnek. Az osztályban tanító kolléganő számára  - úgy néz ki - biztosított a kelléktár.
A mi Anyahajónk viszont még várja, keresi a szerencsés pillanatot, amely valamilyen pályázati lehetőségként adatna meg, vagy amelyet esetleg egy adományozó jókedv gyümölcseként kaphatnánk meg. Elmúlt éveim során találkoztam már jóakaratú embertársakkal, akik segítették a gyermekek közötti tevékenységemet. Hitemet, reményemet ma sem adom alább... Olyan Anyahajó Stúdiót szeretnék átadni egy majdan fiatal, lelkes kollégának, aki a játékos fejlesztés örömpedagógiájával tudja majd oktatni, nevelni  az oda betérő gyermekeket.

A fenti képet készítette: Komár Zsolt

2016. január 1., péntek

Volt egyszer egy JátékosNap...



Amikor egy esztendő vége felé közeledünk, jó szokás szerint számot vetünk. Mondhatnánk, leltárt készítünk. Ezt tettem én is e napokban, rendezgetve dolgaimat. Új barázda közeledtével hátratekint a szántóvető ember, hogy felmérje, milyen utat is tett meg ekéjével. Visszapillantva vettem észre, hogy  leltárhiány mutatkozik nálam a blogbejegyzéseimet illetően. Két eseményről kell hamarjában szólnom, ami még a 2015. esztendőhöz kötődik. Az egyik a PlayIT rendezvényről szóló beszámolóm, a másik pedig a Sakkpalota képzésről való tudósításom. Így hát rögvest pótolom lemaradásom.
Már előzetesen írtam néhány sort ITT a PlayIT-re való készülődésünkről. Két tartalmas, izgalmas, fárasztó, ám sok élménnyel és tapasztalattal teljes napot éltem át három tanítványommal és egy lelkes, segítőkész anyukával ott a Hungexpon, a PlayIT nagy eseményén. Mint ahogyan erről már írtam, a JátékosLét Kutatóközpontja égisze alatt voltunk ott, s egy pályázat kapcsán kaptam standot az egyik nagy csarnokban. 

Így szólt a pályázat néhány sora:

A Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó gyógypedagógiai gyakorlatában alkalmazom a Gamification, azaz a játékosítás elemeit.
Többek között a Minecraft játék is szerepel eszköztáromban, ami egy innovatív módszere a gyógypedagógiai fejlesztésnek. Sok olyan részképesség együttes fejlesztése lehetséges játékos formában, ami kiváltja a sokszor unalmasnak, kínosnak megélt fejlesztési folyamatot.
Vannak videóim, amelyek a gyermekek ilyen típusú fejlesztőfoglalkozásairól szólnak. A felvételek során feliratok jelzik az egyes fejlesztési területeket. Külföldön már gyakorlat ez a fajta módszer, és szeretném, ha Magyarországon is jogosultságot kaphatna.
Intézményem logója:
Intézményem weboldala:  http://www.benedekelek.hu/
Intézményem Facebook oldala: http://on.fb.me/1kxJwNW
Innovatív fejlesztéseim a Heltai Gáspár Általános Iskolában kialakított úgynevezett Anyahajó Stúdióban történnek.  A videó felvételekkel dokumentált gyakorlatomat  szakmai körökben, itthon és külföldön is rendszeresen publikálom.
Az Anyahajó Stúdió logója:




Szakmai blogom: Örömpedagógia: http://szevirma.blogspot.hu/
Szakmai blogom Facebook oldala: http://on.fb.me/1Q7FR6P

Budapest, 2015.11.06.                                                                                  Ujhelyiné Szeverényi Irma


Elmondhatom, folyamatosan voltak standunknál látogatók. Kisebbek is, nagyobbak is, szülőkkel és szülők nélkül jöttek-mentek. Senkinek nem kellett bemutani a Minecraftot. Mindahányan, akik leültek asztalunkhoz, készségszinten használták a programot. Meglepetés akkor érte őket, amikor megtudták, hogy az iskolában alkalmazzuk ezt a foglalkozások alatt. Azonnal lelkesen kérdeztek rá, melyik iskola ez, mert akkor ők is szeretnének odajárni. Számos szülővel tudtam beszélgetni, miközben a gyermekek játszottak. Itt már nem volt olyan egyértelmű a lelkesedés, amit én meg is értettem valójában. Nem könnyű ugyanis helyes mederben tartani ezt a határtalan játékoskedvet a most tanuló diákoknál. Ugyanis még elég nagy a szakadék a megkövetelt, szigorú tantervi követelmények és a Minecraft által megszerezhető igen hasznos kompetenciák között. Azaz nehéz megszabni otthon a játékidő korlátjait, mert kíméletlenül hajt a megtanulnivalók áradata. Talán majd egyszer, ha lesznek bátor kezdeményező innovatív pedagógusok, akik szabad kezet és megfelelő technikai felszereltséget is kaphatnak majd ahhoz, hogy tantárgyi vonatkozásokban is alkalmazhassák a Minecraft játékot, szűnne meg a feszültség, a félelem a szülőkben a játékkal szemben. 

Készítettem egy kis zenés bemutatót a standunkhoz látogató, játékoskedvű fiatalokról:



A következő pillanatképek a nagy bemutatócsarnokban készültek:



A program leírásból tudtam, hogy lesz egy nagy terület, ahol a Minecraftot kedvelőket várják hatalmas megtestesült Minecraft szereplőkkel, és különféle játékokkal. Rövid körsétámban természetszerűen ide igyekeztem, és nem bántam meg. Ahogyan a fenti képek is mutatták, nagyon ötletes, manuális játékokkal egészítették ki az online részvételt. Mintadarabokat is kaphattunk azokból a lapokból, amiket kivágva, és összeragasztva a Minecraft figuráit állíthatták össze a gyerekek. Én is vittem néhányat, és fel is kínáltam a foglalkozásokon a gyerekek számára. 
Íme egy kis manuális, fejlesztő tevékenység az online percek közé ékelve:



Azt mindannyian tudjuk, hogy ahány gyermek, annyi személyiség. Azaz nem jár sikerrel a "kaptafára való nevelés". Ez így volt a múltban is, de így van jelen napjainkban is. Tapasztalatom szerint számos kisdiákot lehet motiválni pl. a Minecraft játékon keresztül az új ismeretek, képességek megszerzéséhez, viszont vannak, akiket nem. Azokhoz más út vezet, azt kell megtalálnunk. Ez az ősök szerint a pedagógiai művészete lenne. Jelen bejegyzésemben egy olyan kislányról ejtek néhány szót, akinél rendkívüli motiváló erőt jelentett a Minecrafttal való megismerkedés. Súlyos tanulási és magatartásszabályozási zavarral küzd. Fejlesztési területként a következőket írta elő a Szakértői vélemény:


Nem kis feladat mindezt élményszerűen, játékosan tenni a napi nehéz, délelőtti tanórák után. Ezért hát megpróbáltam esetében is felkínálni a Minecraft játékát. Az első alkalom után hatalmas meglepetéssel örvendeztetett meg ez a kislány. Rendkívüli módon áttanulmányozta otthon a játék menetét, amit le is írt a maga számára, és a soron következő foglalkozásra meg is mutatta számomra. Én csak ámultam, hogy ez a sok nehézséggel küzdő kisdiák mire volt képes egy számára motivált helyzetben. 
Íme:






Úgy gondolom, nem szükséges külön magyarázni, hogy mi minden fejlődhet egy ilyen önálló munka során. Erre szoktuk mondani, hogy egy örömteli, szabadon választott  tevékenység során a gyermek észrevétlenül, informális módon fejlődik. S itt nem kell bánnunk azt, hogy nem a mi általunk megszabott szöveg és bárminémű előírt anyag szerint folyik a foglalkozás, hiszen ugyanazokat a fejlesztési területeket célozzuk ilyenkor is meg, csak éppen a gyermek örömmel fogja végezni feladatát, ami már önmagában a gyógyító pedagógia célja lenne. 
S van még egy nagyon fontos hozadéka a szabad tevékenykedés megengedésének. Ilyenkor lesznek nyilvánvalók, hogy melyik gyermekben milyen tehetség szunnyad, amit nekünk, felelős tanítóknak, nevelőknek kell bennük felébresztenünk. Ha csak a hiányosságokat akarjuk kiküszöbölni ezeknél a gyermekeknél, akkor soha nem jönnénk rá arra, hogy adott esetben micsoda kincset hordoznak magukban. Ez a kislány azóta is alkot a Minecraft világában. Egyre tudatosabban, egyre szélesebb látókörben végzi tevékenységét. Ilyenkor vágyom arra, hogy az osztályban tanító kollégák is megtudják, mi az, amiben erősek a csoportjukban tartozó súlyos tanulási és magatartásbeli  nehézségekkel küzdő tanulók. 
Egy megújuló, 21.század kihívásainak megfelelő tantervvel, és megfelelő technikai eszközökkel ellátott, innovatív, szakmai tudással rendelkező pedagógus keze alatt csodák születhetnének meg a sok kudarc helyett. Erről  álmodtam eddig , s erről fogok álmodni ezután is, és tudom, hogy egyszer álmom valóra válik...