2019. január 8., kedd

Záróakkordok az Anyahajó Stúdió életében, avagy utimorzsák a diákok kezébe...



Közeledve egy életszakasz végéhez, két érzés működik bennem. Az egyik, amikor a karmester a zenemű zárásának pillanatait vezényli, koncentrálva a csodás befejezésre, a másik, amikor egy gondos anyuka még az utolsó pillanatokban is azt nézi, mit is csomagoljon be hosszú útra induló gyermekének. Valahogy így vagyok én most, amikor már csak néhány hét van hátra ahhoz, hogy méltóképpen zárjam be magam mögött kedvelt Anyahajó Stúdiómat, s bocsássam útjára azokat a kis tanítványaimat, akik rám bízattak az elmúlt évek alatt. 
Sok szép és - reményeim szerint - hasznos projektet tudhatunk magunk mögött, ám ennek ellenére sem hagy nyugtot a lelkem, hogy valami újjal, valami maradandó értékkel ne lepjem meg még a hozzám járó gyermekeket. Nem kellett sokat gondolkodnom, hiszen - ahogyan mondani szokás - a téma az utcán hevert... Ugyanis régóta dédelgetett vágyam, hogy a Minecraft EDU-ban lakó kis Agenttel, Ügynökkel megismertessem  játékos kedvű diákjaimat. Befejezve az Abacusan ArTeC robotika 10 hetes projektünket, rögvest belevetettem magamat a Minecraft EDU játékába, azaz a játékon belüli programozás "tudományába". Voltak már ugyan előismereteim a témakörben, hiszen a Microsoft Tanári Közösségének oldalán  több kurzust is elvégeztem erre vonatkozóan, amiről ITT és ITT írtam is Kedves Olvasóimnak. Mivel - szerencsés módon -  a játék új fejlesztéseken ment keresztül, így új kurzusok is megjelentek az internetes oldalon. Nem volt mit tennem, hát "ifjúi hévvel" azonmód belekezdtem, és ami fellelhető képzés volt ez ügyben, azt mind el is végeztem.
Íme a bizonyíték, ami nagy örömöm is egyben:






A kurzusok elvégzése után boldogan konstatáltam jelvényeim, Tanúsítványaim szaporodását:


Ám lelkesedésem alaposan csökkent a terepre érve... Ugyanis, amikor valóban mozgatnom kellett  a kódok írása során Ügynökömet,  - katonásan bevallom - számos kudarcot éltem meg. Tudjuk, ismerjük, a papír még nem minden. A gyakorlat során kell bizonyítani ismereteinket. Nem akartam feladni, hiszen olyan csodás kilenc hetes projekttevékenységre leltem, ami pont a mi hátralévő időnk kitűnő kihívásának ígérkezett. Vannak önzetlen Segítőim  - hála nekik - az online térben. Nem restelltem hát Szabó Imrének írni, kérve kisegítő tanácsait. Nem csalatkoztam benne, szélseben repült felém válasza, ami rögös utamon tovább segített. Így jutottam el odáig, hogy megszületett január 7-ikére a kilenc hetes projektünk programterve, amelynek címe:

A kódolás mágikus világa a Minecraft EDU-ban

Az Anyahajó Stúdió blogomban, internetes osztálytermünkben, azaz ITT  részletezem  projekttevékenységünket, amelyet majd hétről-hétre vezetek. Ez a felület Örömpedagógia blogom oldalán is elérhető a Kedves Érdeklődőknek. 


Kilenc hét... S majd március közepére érve lesz még néhány hetünk arra, hogy a meglévő, Digitális Témahéten nyert Mindstorms EV3-as robotjainkkal  fejezzük be nagy közös játékunkat  Anyahajó Stúdiónkban...

De most elkezdődött számunkra az újabb nagy utazás, azaz hogy meghódítsuk a Minecraft EDU-ban lévő kódolás varázslatos világát. 


A tegnapi napon az első kis "fecskék" az első kihívásukat már teljesítették:



Online faliújságunkon kezdenek gyűlni a képek, amiket egy-egy challenge teljesítése után a Minecraft EDU-ban lévő kamerával fotózunk le:

Made with Padlet

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése