Sulinetwork Konferencia a Királyok városában 2015-ben

Székesfehérvár napórája, amely éppen az érkezésem időpontját mutatja

A Sulinetwork Konferencia immár nyolcadik alkalommal került megrendezésre. A helyszínt a Királyok városa ,Székesfehérvár adta ebben az évben. Az infokommunikációs technológia oktatási alkalmazásai iránt érdeklődő pedagógusok nagy találkozója volt, ahol a digitális írástudáshoz kapcsolódó korszerű módszertani fejlesztésekkel, eszközökkel ismerkedhettünk meg, avagy mélyíthettük tudásunkat e témakörben. Három gyönyörű nap gazdag programokkal, amelyről csupán ízelítőt lehet adni egy blogbejegyzés alkalmával. Ám, ha valaki részleteiben is szeretné tudni a konferencia történéseit, az - hála az internet-adta lehetőségeknek - tájékozódhat több fórumon keresztül is. A programról ITT olvashatunk. Látható, hogy nem kis gondot okozott számunkra, hogy melyik szekcióba jelentkezzünk be, hiszen valamennyi rendkívül érdekesnek, hasznosnak ígérkezett. Valahol azonban le kellett tenni a voksunkat. Így választottam a You Tube oktatási alkalmazásaival kapcsolatos, a Prezi használatát bemutató, valamint a Kiterjesztett valóság izgalmas témakörét ismertető workshopokat. 

A megbízott munkatársak folyamatosan dokumentálták fotók és videók formájában  az eseményeket, amelyeket majd a Sulinetwork Facebook oldalán találhatunk meg. Emellett azonban mi is, meghívott pedagógusok szorgalmasan kattintgattunk és örökítettük meg a számunkra legkedvesebb jeleneteket. Abszolút a teljesség igénye nélkül, csupán felvillanásszerűen készítettem én is négy kis bemutatót, amelyet szíves szeretettel nyújtok át kedves hozzám látogató vendégeimnek.

Íme következzen most három kis videó, s majd a negyedik a blogbejegyzés végén tekinthető meg.

Another picture slideshow by Smilebox

Summa summárum: a Királyok városában királyi módban volt részünk három napon át. Csodaszép "palotákban" laktunk, fenséges étkezést, kiszolgálást kaptunk, együtt örültünk, együtt tanultunk és együtt mulattunk... Mi kell ennél több? Valóban így igaz, s mindezért szívbéli köszönet a válasz.

S most, hogy lejöttünk a "hegyről", s ki-ki otthonába tért, sok-sok elhatározás van bennünk, mondhatnánk: ég bennünk a tettrekészség. Óhatatlanul  szembejön azonban még velünk ezernyi akadály, amely számos remek ötletünk megvalósításának útjába áll. A közös iskolai akarat szükségessége, tantervi merev keretek megléte, eszköz - , internet -  és rendszergazda hiány, hogy csak néhányat említsek... Ám mindezek ellenére minden velem küzdő, munkában, tanulásban el nem fáradó kollégámnak bátran üzenem: senki ne csüggedjen el! Valóban néha "Dávid és Góliát küzdelme " jut eszünkbe egy-egy elénk tornyosuló akadályt illetően, de merem mondani: kitartó munkánknak, kopogtatásainknak mindig megvolt,  és meg is lesz a gyümölcse. S hogy valaki, vagy valakik álmukat nálunknál hamarabb érik el, mert úgymond szerencsésebbek, azért van, hogy mi is tanuljunk az Élet nagy Iskolájában. S hogy mit? Örülni mások örömének, sorsuk jobbrafordulásának. Megvallva, nem könnyű tantárgy ez... S  honnan tudom ilyen bizonyossággal mindezt? Hát mert már volt alkalmam elmúlt, hosszú éveim során megtapasztalni ehhez hasonló helyzeteket. 

Mivel a blog műfaja megenged némi szubjektivitást, így most következzen egy őszinte vallomás: 

néhány kiváló szakember társaságában immár második alkalommal én is jelöltje voltam a Sulinetwork díjnak. Másodszor láttam önmagamat kivetítve a nagy vásznon a Gálavacsorán a díjak átadásánál, ám egyik alkalommal sem kerültem a három boldog, szerencsés nyertes közé. S amikor a mostani nyertesek neve elhangzott, a mellettem ülő Domonkos Kati, kedves kolléganőm odasúgva megkérdezte: "Fáj a szíved?" Persze hogy azt mondtam: "Nem..." Mert nem akartam, hogy fájjon a szívem... De fájt... mert esendő emberből vagyok... Hiszen ki ne várná hosszú évek, kitartó, innovatív munkájának elismerését,- főleg ha az egy régóta áhított tablet   tárgyi megvalósulása...

De itt és most írott szavam kötelezve irigység-mentesen gratulálok a három kiváló,  élharcos kolléganőnknek  a Sulinetwork díj elnyeréséhez.

Íme ők, akikkel a pedagógia jelenleg viharzó "tengerén " "egy hajóban evezek":

Gratulálok nekik, hisz' méltán kapták az elismerést. Sokat tanulok tőlük, amivel nap-mint nap gazdagítom IKT eszköztáram arzenálját. 

Visszatérve még egy szó erejéig a jelöltek listájára, - elgondolkodtam: hány és hány kitűnő, a maga helyén korszakalkotó, forradalmi tevékenységet folytató, gyermekek által igen szeretett kolléga nem kapott jelölést, - aminek számos oka lehet... S továbbra is, divatos kifejezéssel élve, névtelen hősökként teszik  dolgukat, fáradoznak egy szebb és jobb jövőért.... Nem kisebbítve a most díjazott kedves Kollégák érdemét, tiszteletbeli díj illeti meg mindegyikét. Hiszen, mi ugye, egy nagy Csapat vagyunk, akik team munkában dolgozunk. Egymástól tanulunk, és ezáltal gazdagodunk...

Talán nem buktam meg az "irigység leküzdése", valamint az "együtt - örülés boldog léte" tantárgyból az "Égiek" mércéje szerint, hiszen hazajövetelem  után kisvártatva kaptam  az örömhírt a ClassBox  digitális osztályterem fejlesztőitől, hogy az általuk meghirdetett Pontgyűjtő versenyben a sorsoláson egy tablet boldog tulajdonosa lettem! Ez annyira egyértelművé tette számomra, hogy az Élet Iskolájában nincsenek véletlenek. Ezt még inkább megerősítette az az időzítés, hogy ezekben a napokban kaptam meghívást a Duna TV Ridikül műsorába, amelynek most az örömpedagógia a témája. Meg is történt a forgatás, ami május 12-én, kedden du. 17 órakor kerül majd  adásba. Tanulságul mindebből annyit vontam le magam számára, hogy csak tegyük dolgunkat örömmel, jó szívvel, és ne várjuk a babérokat, elismeréseket! Ha itt az ideje, akkor majd úgy alakulnak az események...Egyébként is: ne siessünk jutalmunkat elvenni ebben a földi életben...

Egy különleges verseny is színesítette a Sulinetwork Konferencia három napját. Felhívást kaptak a résztvevők arra, hogy egy hashtag (#SNW2015) segítségével Twitter-tudósítóvá váljanak. Beneveztem hát én is a "csipogásba", s mondhatom, különleges élménnyel gazdagodtam. Hihetetlen interaktívvá vált ezáltal a programsorozat. Percről-percre láttuk egymás bejegyzéseit. Többféle terepről, szekcióhelyiségből írtuk rövid jelentéseinket, és szinte , ha nem is teljességgel, de átjárhatóvá vált minden... 

Íme: http://bit.ly/1JnrJml

Dr. Főző Attila záróbeszédje után ki is hirdette a verseny győzteseit, akik név szerint: Skultéty Katalin, Tóth Imre és én lehettem. S most a Sulinetwork díjátadás érzésének pandantját éltem meg. Ugyanis láttam a velem együtt szorgalmasan tudósító kollégák névsorát is, akik közül bárki megérdemelte volna helyettem a díjat. De ez a világ ilyen világ... Versenyt hirdetünk, mert szeretünk játszani, versenyezni, de bizony akkor kötött létszámmal kell a díjakat is kiosztani... Ezért mondta Főző Attila a Twitter-tudósító verseny díjazottjainak kihirdetése előtt, hogy a "zsűri nehéz helyzetben volt"... Igen, tudom, ezért hát minden kedves , velem együtt számos "csipogást" elküldő kollégámmal együtt osztom meg díjamat, gratulálva nekik közös munkánk örömére.

Személyesen a Poszterszekcióban voltam érdekelve. A plakát gyógypedagógiai tevékenységem, játékos, 21.századhoz illeszkedő tanulási terét mutatta be, a mi úgynevezett Anyahajó Stúdiónkat:

http://on.fb.me/1dcxpm6

Főző Attila egy remek összefoglalóval lepett meg bennünket a három napot bezáró Hotel Magyar Királyban tartott plenáris előadáson:

Végül a Gálavacsora remek hangulatát varázsolom ide néhány percben egy speciális kameraállásból látható és hallható Micheller Myrtill és zenekarának  gálakoncertjének néhány pillanatát idézve. Remélem, kellemes érzéseket, emlékeket váltok ki azokból, akik velem együtt ennek az estének részesei lehettek: