2011. július 30., szombat

Biztató hírek most éppen Kaposvárról



Leomlani látszanak azok a hatalmas falak, amelyek eddig akadályozott gyermekeink elé tornyosultak. Pályázatok sokasága révén szeptembertől sok szerencsés tanuló ülhet majd számítógép elé úgy, hogy számára is akadálymentessé válhat az út. A virtuális sztrádán majd ők is úgy közlekedhetnek, mint a mellettük gondtalanul számítógépező  fizikailag ép társaik. 
Braille-kijelzők, speciális billentyűzetek, fejegérszettek sokasága áll most már rendelkezésünkre, amelyek segítségével ő előttük is kinyílhat a világ. Mostmár csak rajtunk, pedagógusokon áll, hogy megfelelő szakmai  tudással, gyermekszeretettel, türelemmel tanítsuk meg őket az eszközök használatára. Meggyőződésem, hogy ha mindent biztosítunk számukra, hogy fizikai akadályoztatásukat legyőzve megmutathassák belső értékeiket a számítógép mindmegannyi kommunkációs lehetőségeivel, sok csoda tanui leszünk majd az elkövetkező időben. Íme a legfrissebb tudósítás a HírTV közvetítésével:



2011. július 16., szombat

"Csatarendbe állva..."

Olvastam minap a hírt: "az e-Tanári kar már a Facebookon is jelen van". Belépve az oldalra, kérdés formájában tárult elém a kínálat: "Milyen külön témaköröket hozzunk létre?" Hamar kiválasztottam a 41 féle leheőségből a szívem szerint valókat. Óráról-órára gyűltek a szavazatok. Nagy örömömre az INTERAKTÍV TÁBLA témaköre került a toplista élére. A szavazás lezárult, s most kíváncsian várom a folytatást. Összeült tanácskozásra az e-Tanári kar, hogy a legjobb együttműködési lehetőséget kiválassza. S hogy addig se unjuk el magunkat, Sir Ken Robinson gondolatébresztő előadását ajánlotta a Pedagógusok nevet viselő oldal. Végig hallgatva a 17 percet, valóban sok gondolat megfordult fejemben. Ezek közül most csupán egy: talán csapatunk nevében is elmondhatom: Ars poetikául is választhatnánk Sir Ken Robinson egyik gondolatát:

 "…ebben a teremben olyan emberek vannak, akik az üzleti világ különleges erőforrásait képviselik a multimédia és az internet világában. Ezek a technológiák, a tanárok rendkívüli tehetségeivel kombinálva lehetővé teszik az oktatás forradalmasítását…"

S ha valakinek kedve és ideje van hozzá, íme itt a 17 perces előadás: 


2011. július 15., péntek

Gondolatok egy e-Learning kurzus összefoglalójaként



feladat azonosító: TC02-05
Rövid összefoglaló az együttműködés személyes tapasztalatairól
Egy szerencsés "véletlennek" köszönhetően cseppentem bele néhány hónappal ezelőtt a Promt Oktatóközpont által meghírdetett e-learning-es pedagógus továbbképzésbe. Évek óta alkalmazom a gyógypedagógia területén az információs és kommunikációs technológiát fejlesztéseim során. Szinte önképzés formájában sajátítottam el azt a tudást, amely segített napi tevékenységeimben. Így nagy öröm volt számomra, hogy végre lehettek Tutoraim, akik támogattak, utat mutattak a nagy ismeretlenben. A gyermekek visszajelzései erősítették hitemet, meggyőződésemet, hogy van létjogosultsága az IKT alkalmazásának a sajátos nevelési igényű tanulók között is. Sőt egyre inkább arra a meggyőződésre jutottam, hogy a szakszerű digitális eszközhasználat szinte forradalmasíthatja eddigi gyógypedagógiai munkánkat. Ezért örültem meg a kurzus folytatásának. Bár kissé félve léptem be a virtuális iskola kapuján, hiszen  tananyagfejlesztéssel én még nem foglalkoztam. De csábított a modul címe : IKT eszközök az oktatásban. S lám az IKT eszközök valóban ott vannak az iskolákban, de mit fogunk tenni velük, ha nincs hozzájuk ismeretünk? Mint tudjuk, eLEMÉR elindult az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetből, hogy felmérje, ki hogyan tud élni a sok millió forintos pályázaton elnyert digitális eszközökkel. Jóindulattal, pozitívan értékel ugyan, DE értékel! Tehát, ahogy gyermekeinknek szoktuk mondani:"nincs mese! Itt pedig tanulni kell!" Ha nem akarunk kimaradni! Mert ma már itt is, ott is elhangzik a vészjosló mondatocska: "a ki lemarad, az kimarad..." És ki szeretne itt kimaradni?
Egy szó mint száz: hálás vagyok, hogy a második modul összefoglalóját írhatom! Nem mondom, voltak "mélypontjaim az elmúlt hetek során, amikor azt gondoltam: túl magas mérce ez nekem... DE ami lényeg: olyan Tutoraim vannak Hartyányi Marika és Farkas Robi személyében, akik nem hagyják egy percig sem depresszióba zuhanni a rájuk bízottakat! Rögvest valami olyan pozitívummal hozakodnak elő, ami megint bátorságot ad az akadályok leküzdéséhez. S a társakról szólva sem más a véleményem. Megvallom, én többször nem merem elárulni, hogy valamit nem értek, de vannak nálam őszintébb emberek is, akik azonnal, élesben közlik, mi az , ami nehézséget jelent számukra. Így bátorságuk révén azok is választ kapnak, akik nem merik megfogalmazni kérdéseiket ilyen bátran. Különös élmény az a kapcsolatrendszer, ami egy ilyen kurzus során létrejöhet. Rita, akivel személyes találkozásunk nem is volt még, olyan társ számomra, mintha már hosszú évek óta ismernénk egymást. Skypon, telefonon, fórumon tartjuk a kapcsolatot, merítünk egymás tudásbázisából... Amikor Robit nem akartam zavarni kérdéseimmel, ő mindig készségesen segítségemre sietett... Szóval, valahogy így éltem át ezt az elmúlt néhány hetet... Szoktuk mondani: a munka nemesít... Igen , és mondhatom: gyógyít is... Elmúlt heteimet ugyanis betegállományben töltöm el. Ha komoly fizikai munkákat most nem is végezhetek, de nap-mint nap a gép mellé ülve érzem, tapasztalom: nem vagyok egyedül! Vannak társaim, akikkel még így is együtt dolgozhatok!
Ezért hát zárómondatom nem is lehet más, mint ez:  "köszönöm, hogy vagytok!"

 

2011. július 1., péntek

Csodálatos új világ...




Bizony igaz! 

Vannak új módszerek, vannak új utak... Hatalmas méreteket ölt a technológia! De vajon megtaláljuk-e az ÚJ VILÁG felé vezető utat? Azt, ahol már nem a pénz, nem a testi erő, a külső, ami  értékítéletünkben döntő?
Tegyünk most  közös sétát egy számunkra szokatlan, új világban! Repítsen bennünket a képzelet, a szeretet, rugaszkodjunk most el kicsit  minden olyan földi köteléktől , mely  rabul ejti lelkünket... 
Igen, készül az új NAT, készülünk az újra, kicsit félve, kicsit ódzkodva...
De soha semmilyen körülmények között nem kell hogy féljen az, ki dolgát hűen végzi, ki nem a meggazdagodás hiú ábrándját kergeti... Üljetek be Barátaim most Ti is a kerekesszékbe! Gyertek velem a Second Life csendességébe...
Ők, kik közöttünk kerekeznek, bensejükben csodákra lennének képesek... HA ráéreznénk, miben is kell szolgálnunk őket...
Second Life? Egy a sok közül? Valami ilyet sejtek...
Gyertek! Sétáljatok velem egyet...


2011. június 17., péntek

Kozmikus pillanatok a Sulivilágban Méhes Vera Néni születésnapján


Két hónappal ezelőtt írtam arról, hogy a SULIVILÁG közösségébe megérkezett Méhes Vera, Vera néni, aki nemzetközi diplomával rendelkező Montessori pedagógus, a pedagógia és pszichológia tanára, a Magyarországi Montessori Egyesület tiszteletbeli elnöke, a Montessori Műhely című szakfolyóirat főszerkesztője. Akkor még csupán iskolám oldalára jelentkezett be, de szíves unszolásomra továbbhaladt a regisztrációs folyamat rögös útján, s ím a mai napon postámban ott a hír: Méhes Vera csatlakozott az Örömpedagógia közösségéhez! Mondhatom, kozmikus pillanatokban történt mindez! Ugyanis holnap, jún. 18-án lesz Budapesten Vera néni 92-ik születésnapi ünnepsége. Bár a "Jubilát" illik ilyenkor megajándékozni, de most ő ajándékozott meg jelenlétével bennünket. Köszönjük Vera Néni! A mi csekély ajándékunk, s egyben kérésünk pedig: legyen tiszteletbeli közösséggazdája a SULIVILÁG ÖRÖMPEDAGÓGIA oldalának! Fogadja tőlünk szeretettel  az oldalba ágyazott kis zenés, születésnapi  köszöntőnket:  




2011. június 11., szombat

Gondolatébresztő találkozó a Second Life-ban

Immár ötödik alkalommal találkozott csoportunk virtuális közösségünkben. Meglepetésekkel teli másfél órát töltöttünk együtt, amit folyamatosan fényképeztem a program segítségével. Az volt a tervem, hogy felteszem a közösségünk Facebook oldalára, de mire odajutottam volna, egy kész, képes krónikát találtam az oldalon.
Mondhatom, azonnal letettem az én kis szerény összeállításomról, sőt "más tollával ékeskedve" blogomba is elhoztam a linket. Szíves szeretettel ajánlom megnézésre:





Tudom, mindannyian más-más érzésekkel, gondolatokkal éltük át a foglalkozás perceit. Én most csupán a magam nevében írom le, hogy végtelenül örültem az elkészített meglepetéseknek. Hiszen amikor legelőször értesültem a Pedagógia-Online oldalán a készülő kurzusról, máris azok a gyermekek, fiatalok jártak az eszemben, akik földi életüket kerekesszékben töltik el. Mint a villám futott át rajtam ennek a technikai csodának GYÓGYPEDAGÓGIAI alkalmazási lehetősége. Tudom, hisz' évek óta mellettük vagyok: ők is ugyanolyan ösztönös cselekvési vággyal rendelkeznek, mint mi, akik odamegyünk, ahova éppen akarunk... DE ŐK EZT NEM TEHETIK MEG!!! Éppen ezért van hatalmas lehetősége a Second Life világ mindmegannyi csodájának az ő életükben. Biztos , hogy a fizikailag ép testben élő embertestvéreink is profitálhatnak a Second Life alkalmazásából. Érdekes, izgalmas kirándulásokat tehetnek héthatáron túlra is avatar mivoltuknál fogva, DE EGY EGÉSZ FÖLDI ÉLETRE KEREKESSZÉKBE KÉNYSZERÜLT embertársunk hatalmas élmények birtokába juthat, ha belebújhat avatar, "álom-testébe"... Igen, mert ÁLMODNI FOG... És ez nem baj-meglátásom szerint...Még az is megeshet, hogy majd csodálkozni fogunk, ha egy ilyen gyermek, vagy fiatal elindul a Second Life világában... Láthatjuk majd, mi minden vágy, törekvés, akarat rejlik benne, de fizikai teste lebilincselve megakadályozza ebben.... 
Megvallom: alig várom, hogy elinduljon,-mert el fog indulni... Már hallom  is örömujjongását: " Irma! Nézd! Megyek!!!! Világokat fog bejárni... És miért baj ez? Azért mert csak virtuális az egész, és nem a való világ?! De ők SOHA NEM FOGJÁK TUDNI MEGTAPASZTALNI AZT A SZABAD MOZGÁSTERET, AMIT ŐK "AVATAR- TESTÜKKEL" ÉREZHETNEK MEG...
Igen, én így gondolkodom felőlük... Vessen követ rám, aki ezt most még nem tudja így látni...
Egyszer még úgy is "repülni fognak" ezek a gyermekek, de nem a Second Life fly menüjének kattintására, hanem egy ISTENI SZIKRÁRA, ami olyan csodálatos lesz, hogy mindannyian meg fogunk hajlani előtte...


Séta Second Life-ban tárgyak létrehozása után

Mivel jelenleg két kurzus hallgatója lehetek, így mindkét ismeretanyagot ötvözve nyújthatom át blogom bejegyzéseiben. Az e-learning áttekintés elnevezésű képzés lényegi része a web 2.0 eszközeinek pedagógiai célú alkalmazása volt, így egy újabb képmegosztó programot használtam arra, hogy elmeséljem friss élményeimet az Ollé János által vezetett "Tanítás és tanulás virtuális környezetben" című képzés 3-ik találkozásáról. Ennek témaköre a "tárgyak létrehozása és formálása virtuális környezetben" volt. Erre a foglalkozásra sajnos későn érkeztem avataros "valómmal". Ennek oka az volt, hogy a képzés megkezdése előtt kicsit kedvet kaptam  egy kirándulásra a Second Life világában. Szinte egyik pillanatról-a másikra Island szigetére vetődtem, de a visszafele út már nem volt ilyen "zökkenőmentes". Kissé eltévedtem, mivel a teleportálás menüsorával még igazából nem ismerkedtem meg. Ezért hát, mire visszeérkeztem a virtuális campus területére, addigra a különleges tárgyak már szinte mind elkészültek. Egy kis prizmát ugyan még én is csináltam a foglalkozás végen, de elhatároztam, hogy még ellátogatok egyszer , és alaposan szemügyre veszek mindent. 


Second Life

2011. június 9., csütörtök

Rövid, szöveges összefoglaló az együttműködés tapasztalatairól





"Ismétlés a tudás anyja..." Ezzel az idézettel kezdtem újra a Promt Oktatóközpont e-learning áttekintés elnevezésű kurzust. A gyakorlatok ismételt megoldásai során egy csodálatos természeti törvényszerűség jutott eszembe, amit a Sors számunkra az állatvilágban mutatott be. Ez pedig nem más, mint a tehenek kérődzése. Igen, hiszen mindannyian tanultunk arról, hogy mennyire fontos az emésztés folyamatában a kérődzés momentuma. Hát valahogyan így voltam én is ezzel a sok ismeretanyaggal. Bevettük, megettük hónapokkal ezelőtt, gyorstempóban haladva, egymás után  a megoldandó feladatokat. Tán még meg sem emésztettük az egyiket, máris jött a másik alkalmazás egymás után... És most, egy olyan szakaszt zárhatok le öt hét után, amiről elmondhatom: emésztettem a megismert web 2.0-ás eszközöket. Újra éreztem "ízüket", a gyakorlatban hasznosíthattam őket  . Elmondhatom: kellemes, hasznos időtöltés volt számomra a kurzus megismétlése. Tudatosabbá váltak számomra az alkalmazások, nem jelentettek akkora izgalmat, feszültséget azok , amiket az előzőekben emészthetetlennek véltem. Summázva annyit tudok mondani: MEGÉRTE!
Köszönöm tutoraimnak, Marikának, Robinak a lehetőséget, s köszönöm a régi s a most megismert Társaimnak, hogy jó hangulatban, egymást bátorítva, támogatva, olykor a humor éltet adó nedveivel felplusszolva tölthettük el ezt a mindannyiunk számára igen hasznos öt hetet.

E-learning - a jövő iskolája (e-learning áttekintés)-(5.hét)

TC01-04 Web2.0 az oktatási gyakorlatban (pontszerző feladat)


kép forrása: pingmag.jp
Amikor ezt a pontszerző feladatot készítettem néhány hónappal ezelőtt, még mit sem sejtettem arról, hogy mekkora élményt fog jelenteni gyermekeimnél az interaktív tábla használatba vétele. Bár a kisebb monitorok is alkalmasak lehetnek arra, hogy diákjainkat bevezessük a web 2.0-ás eszközök tanulást segítő alkalmazásaiba, de ez az interaktív tábla segítségével hatványozott sikerrel történhet meg.

Már írtam előbbi blogbejegyzéseim egyikében a Jigsaw Planet puzzle készítő programról, amit akkor még nem próbáltam ki a gyermekek között. Most elmondhatom, kedvelt játékukká vált azóta. Igen, játéknak mondom, mert úgy élik át az ilyen eszközökkel való ismeretátadást. Ma valóban szükség van arra, hogy egy pedagógus kreatív ötletekkel rendelkezzen. Ezt a programot is be lehet vinni bármely tantárgy oktatásába, csak ki kell találni, hogy milyen puzzle készüljön éppen abban a témakörben. A gyógypedagógia területén is számos képességet lehet fejleszteni ezzel a játékkal. Most legutóbb Magyarország térképét kerestük meg a Google segítségével, amit azután többféle formában is elkészítettünk puzzle játékká. Íme néhány felvétel az órai "munkából":



Az elmúlt kurzus alkalmával nagy lelkesedéssel írtam az Egyszervolt.hu magyarországi internetes gyermekportál mindmegannyi motiváló eszközéről. Most sem csökken látogatásunk az oldalt illetően,-sőt!
Megalakítottuk a  mi saját Traff Parkunkat , amit azután alig győzünk sokszor rendben tartani. Megint csak nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a mozgásukban is súlyos akadályokkal küzdő gyermekeknek mekkora  élmény, hogy ők irányíthatják saját rendszámmal bíró autójukat. Ők "vezetik be" a különböző szerelőműhelyekbe, és még sorolhatnám azt a sok aktív tevékenységi lehetőséget, amit ez az alkalmazás nyújt számukra. Nagy öröm, ha a számítógépen végigmehetnek az egyes állomásokon, de ennél még nagyobb az örömük, ha az interaktív táblánál viszik véghez mindmegannyi tevékenységüket.
Íme ezekből az élményszerű foglalkozásainkból is következzen néhány fotó:






E-learning áttekintés (5. hét) - Közösségi hálózatok

kép forrása: amipilvaxunk.eu
Gyakorlat
A közösségi hálózatok pozitív hatásaival kapcsolatban nagyon sok kétkedő írás jelenik meg, sokan egyenesen károsnak tartják, azt mondják, hogy csak felszínes kapcsolatokat szül, felesleges időtöltésre csábítja a fiatalokat. Mit gondolsz erről? Mit gondolsz a közösségi hálózatokban rejlő pedagógiai lehetőségekről? Szerinted van ilyen lehetőség egyáltalán? Ird le a blogodon vagy a hálózati naplódban!



Mint már az előzőekben írtam, most ismétlésképpen veszek részt az e-learning áttekintés elnevezésű kurzusban. Így erre a kérdésfelvetésre is válaszoltam a gyakorlatok során, ám akkor még mit sem tudtam a SULIVILÁG készülőben lévő, internetes közösségi portáljáról. Ennél fogva most biztos nem fogok ismétlésekbe bocsátkozni válaszom során. Az újdonság erejével hatott rám a hír pár hónappal ezelőtt, hogy a pénzessé vált Ning hálózat helyett itt a magyar, ingyenes, iskolákat, tanárokat, diákokat, szülőket egybegyűjtő közösségi oldal. S most az év befejeztével elmondható, sikerrel depütált a lap! Óvodák iskolák, gimnáziumok, főiskolák, egyetemek sorakoztak fel a portál közösségébe. Vannak "zászlóvivők", akik minden erejüket latbavetve végzik közösséggazdai szerepüket. E néhány hónap is ékes bizonyíték arra, hogy ebben az új kezdeményezésben igen jó pedagógiai lehetőségek rejlenek. Meglátásom szerint azonban nem szabadna elodázni a belépést iskoláink részéről, mert később nehezebb kedvet csinálni egy olyan fiatalnak hozzá, aki már szinte folyamatosan Facebook-lakó lett. Nem azt gondolom, hogy el kell őket onnan csábítani, hiszen merő és hiábavaló próbálkozás lenne. Csupán a SULIVILÁG oldalán tudnánk őket valami varázslatos ötletességgel rávezetni őket az internet hálózati illemtan (Netikett) alapvető szabályaira. Hogy ha majd kilépnek a "nagybetűs életbe", és bekapcsolódnak az általunk kevéssé kontrolált nagy Facebook csapatába, akkor birtokában lehessenek az e-Kultúra minden szépségével és értékével.

Új utak, új módszerek, - avagy ismerkedés a Second Life világával

Ígéretes kezdeményezés az oktatásban! S hogy mit rejteget mindez az akadályozott gyermekek számára?!
Nem kell sok képzelőerő, csak egy kis empátia, mélylélektani ismeret, s könnyen rájöhetünk a dolog nyitjára. 
Tekintsünk most bele kedvcsinálóként Ollé János egyetemi adjunktus előadásába:





2011. június 2., csütörtök

E-learning - a jövő iskolája (e-learning áttekintés)-(4. hét) - Web 2.0 alapjai III.







Időszalag készítése a Dipity alkalmazásával:




Blogom bejegyzései on Dipity.

Sajnos az időszalag már nem érhető el. ( Utólagos megjegyzés)


gy4_6. Regisztrálj a VoiceThread oldalán, és készíts egy néhány képből álló mesét! A linkeket írd be a tanulási naplódba (a külső blogodba be is ágyazhatod)!

Íme "mesém" a VoiceThread segítségével: