Különleges naptárról szól ma krónikám.
Néhány nappal ezelőtt zártunk egy kurzust, amelyben többek között különféle online naptáralkalmazásokkal ismerkedtünk meg. Ki-ki elmondhatta, hogy számára melyik is a legkedveltebb, melyiket használta eddig, s hogy a Google calendar-t ismeri-e. Akkor nem volt sem ideje, sem helye annak, hogy arról a "naptárról "szóljak, amely a legfontosabb, s a legkedvesebb számomra . Most azonban elmondom, hogy ez egy olyan "naptár", amely nem papíralapú, de nem is online alkalmazás. Még nem is itt e földön írják, hanem a szférákon túl , Odaát. Egy Bölcs Creator a tervezője, Aki kollaboratív munkával készíti, velünk megbeszélve, szabad akaratunk szerint választott programunkat. Szerencsés embernek mondható, aki ez eseménynaptár szerint halad napjaiban. Tudja, semmi sincs véletlenül a történések sorában. Sőt a véletlennek tűnő egybeesések különleges hangsúlyt kapnak életében. Ezek többnyire tér- és időfüggetlen események, amelyek alkalmával egy adott kozmikus pillanatban a Menny és a Föld összetalálkozása valósulhat meg. Egy ilyen különleges esemény tanúi lehettünk az elmúlt vasárnapon. Sokszor csak utólag döbbenünk rá, hogy a "Nagy Karmester" milyen precizitással dolgozik a remekművön, és milyen hajszálpontosan int karmesteri pálcájával zenekarát irányítva.
2013. 04. 21-én vasárnap több százan gyűltünk össze a
MOM Művelődési Központban. A
Golgota Gospel Kórus 10 éves Jubileumi koncertsorozatának második napján kissé bátortalanul léptem színpadra kétszázad magammal. Ugyanis előző napon egy csodálatosan szépre sikeredett előadással örvendeztethettük meg a koncertre érkező nézőket. S nehezen tudtam elképzelni, hogy ez a gyönyörűség másnap kétszer is megismétlődhetne. Két előadás volt ugyanis vasárnap,- egy délután és egy pedig az este folyamán. Kezdeti kétségeim hamar múlni kezdtek, hiszen a dalok éneklése, s a dalokat kísérő táncok során olyan energiák szabadultak fel, amelyek szinte sodortak bennünket előadókat, nézőket egyaránt. Egy hatalmas örömünneppé vált az a néhány óra , amit ott együtt tölthettünk. De minek is, kinek is lehet így örülni, ujjongani? Csupán egy 10 éves jubileum megélésének? Nem gondolom.... Ám utólag megvilágosodott előttem a dolog... Döbbenten olvastam a koncert után Lévai Dóri üzenetét a Facebookon.
Szász Edina, a mi kedves, mindig mosolygós, fiatal Kolléganőnk, Pedagógustársunk pont ekkor, pont ezen a vasárnapon fejezte be földi pályafutását! Hitem és meggyőződésem, hogy nem csupán a véletlenek játéka ez. Az ő kilépéséhez méltó kíséretet adott a "Nagy Karmester". S ezt a mi Kórusvezetőnk, Mark csodálatosan, közvetítette. Magával ragadta a 200 embert, s hozzásegített minket ahhoz, hogy azt a Mennyei örömzenét tudjuk közvetíteni, amivel hitem szerint Edinát fogadták Odafent. A dalok, énekek között voltak rövid felolvasások is. Többek között egy gyönyörű énekszám kíséretében ezek a szavak is elhangzottak:
"És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." (Jel. 21.4.) Megnéztem Edina Facebook oldalát. Utolsó fotóján egy gyönyörű kép van, amelynek címe:
"A börtön ablakából..."
S egy kedves ismerős csak ennyit írt alá:
"Kitartás!!!" És már csak néhány óra maradt hátra, és Edina kitartott!!! Már nem a börtön ablakából néz ki, hanem Ott ujjong, és tértől, időtől függetlenül szabadon szárnyalva kacag, nevet, ahogyan azt itt is tette. Hiszen mindannnyian így ismertük meg őt. Bár súlyos fizikai terheket cipelt, de nem hallottuk őt keseregni, panaszkodni. Sugárzott lényével, huncut mosolyával, humorával mindig megnevettetett bennünket. Úgy gondolom, hogy az események ilyen összerendezésével segítséget, biztatást kaptunk, hogy bírjuk viselni terheinket. Bár tele van irkálva az íróasztalunkon elhelyezett, s az online alkalmazású naptárunk számtalan tennivalóval, de bizton tudjuk azt, hogy van egy olyan "Eseménynaptárunk", amelyikre, ha ránézünk, nem sokkol minket a megoldhatatlan problémahalmaz, hanem erőnkhöz, képességeinkhez mérten adja számunkra a tennivalókat.
Kedves, Szeretett Edinánk már nem kell, hogy online kurzusokat keressen az interneten, neki már nem gond, mi is lesz a szeptemberi iskolakezdéssel, és sorolhatnánk a most még előttünk tornyosuló, számtalan, nehéznek látszó gondot, feladatot is.
Lévai Dóri a Kollégáknak írt üzenetét azzal az idézettel fejezte be, amit Edina Facebook oldalára februárban írt le:
"Volt emberek.
Ha nincsenek is, vannak még . Csodák.
Nem téve semmit, nem akarva semmit,
hatnak tovább." (Kosztolányi Dezső)
Igen, vannak még csodák! Ide sorolom 2013.04. 21-ét, Jubiláte, azaz örvendezés vasárnapját.
S most látom Edina összekacsintós mosolyát, amellyel biztatóan int, hogy hozzam csak ide, illesszem csak be blogomba azt a 40 perces összeállítást, amit a 120 perces koncert előadásból készítettem. Íme:
A felvételek bár nem professzionálisak, hiszen kis digitális fényképezőgépemmel vette fel lányom Barátja a nézőtér soraiból, de talán a célnak megfelelnek. Annak, hogy érzékelhető legyen az az örömélmény, amelyet az a hatalmas Kórus tartogat számunkra, amelyben Edina már felhőtlenül örvendezhet.
r.jpg){kind=icon}
